Egészségügyelet / Betegség ABC / Daganatos megbetegedések / Rákgyógyítás: megsemmisítés helyett együttélés?

Rákgyógyítás: megsemmisítés helyett együttélés?

Eddig a rák teljes megsemmisítésére törekedtek a tudósok a rákgyógyításban, most viszont az onkológia egy nevesebb csoportja paradigmaváltást javasol: a rákot nem elpusztítani kell, hanem csak féken tartani a szervezetben.

Hatvan évnyi – a végső célt figyelmbe véve kudarcot vallott – kutatás után új irány

A rákgyógyítás a kezdetektől a daganat teljes megszüntetésén alapszik, akár olyan radikálisabb kezelésekkel is, mint a sebészet, mint a besugárzás, és olyan gyógyszeres kezelésekkel, amelyek a páciens szervezete számára még éppen elviselhetőek, vagy már károsak is.

Ezek az drasztikus kezelési módok azonban sokszor hozzájárulnak a daganat későbbi kiújulásához, emiatt az onkológiában egyre többen sürgetnek új megközelítést: a daganatot nem megsemmisíteni kell, hanem “megszelídíteni”, hogy ugyanolyan legyen együttélni vele, mint egy jól karbantartott cukorbajjal.

Új szemlélet a rákgyógyításban

Az új stratégia

Az új elmélet egyik zászlós lovasa Robert Gatenby, a floridai Lee Moffitt Cancer Center kutató professzora. Az utóbbi időben figyelemre méltó elméletet dolgozott ki a rák gyógyításának kíméletesebb megalapozására. A daganatok ökoevolúcióját hirdető iskola képviselőjeként, úgy tekint a rákos sejtre, mint egy ökoszisztémára, amelyben a darwini természetes kiválasztódáson alapuló evolúciós folyamat zajlik.

A Gatenby féle kezelési modell 3 fő elméleten alapul, amelyeket meggyőző kísérleti adatokkal támaszt alá:

  • Az első: bármilyen gyógyszeres kezelés megkezdése előtt a rákos sejtek már különböznek a terápiára való fogékonyságukat illetően, mert lesznek amelyek jobban, és lesznek amelyek kevésbé jól fognak reagálni a kezelésre.
  • A második: bármilyen gyógykezelés megkezdése után a tumorsejteknek nincs szükségük új mutációkra, ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak, mert elég, ha a sejtek természetes méregtelenítő anyagcsereútjait aktiválják. Így jóval hamarabb válnak terápia-rezisztenssé, mint ha új mutációkra kellene „várniuk”.
  • A harmadik: egy természetes életközösség tagjaihoz hasonlóan, a daganaton belül a tumorsejtek versengenek egymással a tápanyagokért, és az élettérért.

A darwini természetes kiválasztódás külső felborítása

Ezekből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy a kemoterápia egy külső kiválasztódási előnyt jelent a kezelésre ellenállóbb tumorsejtek számára, mert azok nagyobb arányban élik túl a terápiát. Gatenby kulcsfontosságú észrevétele, hogy a kemoterápia nélkül a daganatban a rátermettségi viszonyok éppen fordítottak: a rezisztens sejtek a kevésbé szaporodóképesek, így kisebb számban vannak jelen a tumorban. Ez a rezisztencia mechanizmusából adódik.

A tumorsejtek egy olyan sajátos trükkel védekeznek a kemoterápiás szerek ellen, hogy multidrogrezisztencia-pumpákat (fehérje fajta a a sejthártyába ágyazódva) hoznak létre, amelyek megszűrik a kívülről érkező, idegen molekulákat, emiatt azok nem tudnak behatolhatni a sejt belsejébe.

Ezzel a technikával hatástalanítják a kezeléseket, mert így számtalan gyógyszerrel szemben képesek megvédeni magukat. Ennek a védelemnek a működtetése viszont a rezisztens daganatsejt teljes energiatermelésének akár egyharmadát is elveszi, így, ha éppen nincsen kemoterápia, az energiájuk nagyrészét nem tudják a saját szaporodásukra és növekedésükre fordítani. Ilyenkor kerülnek előnybe a kevésbé rezisztens sejtek, mert ezek nem fecsérlik el az energiájukat a védekezésre.

Gatenby 3. elmélete szerint az összes sejt ugyanazokért az erőforrásokért verseng, ezért hosszú távon az energiájukat feleslegesen pazarló rezisztens sejtek maradnak alul a küzdelemben. A kemoterápia ezt az erőviszonyt rúgja fel, a kontroll alatt lévő sejtek burjánzásnak indulnak, a kezelésre érzékenyen, jó reagáló sejtek pedig tömegével elpusztulnak. Ezzel a kemoterápia maga alatt vágja a fát.

Hasonló ez az antibiotikum használathoz, amikor a kúra megtizedeli az ártalmatlan bélbaktériumokat, ezzel szabad utat nyit a sokkal kellemetlenebb kórokozók előtt, amik megfékezésére pedig újabb fajta antibiotikumot kell alkalmazni.

Daganatterápia kesztyűs kézzel, mert makacsabb daganat fog kiújulni

Az ellenállóbb, rezisztens sejtek elszaporodásából idővel újból daganat alakul ki, amely már makacsabb, ellenállóbb lesz a kezelésre.

A kemoterápia pluszban a csontvelőben zajló sejtosztódást is gátolja (itt zajlik az immunrendszerünk védelméért felelős fehérvérsejtek kiképzése), ami az immunvédekezés visszaeséséhez vezet.

Ezen folyamatok miatt Gatenby a kemoterápia jóval kíméletesebb formáját javasolja, olyan adaptív terápiát, amely csak addig alkalmaz magas dózisokat, amíg a daganat növekedését meg nem állítják. Utána a tumor méretét folyamatosan ellenőrizve, úgy módosítja az adagolást, hogy ne borítsa fel a kezelésre érzékeny, és az ellenálló sejtpopulációk közötti egyensúlyt.

Állatkísérletekkel már igazolták, hogy ez a fajta terápia jóval hosszabb ideig féken tartja a daganatot, a hagyományos, agresszívabb kemoterápiánál.

Giannoula Klement, a bostoni Tufts University klinikájának gyermekonkológusa is támogatja ezt az új terápiás megközelítést: „ameddig nem tartjuk tiszteletben a daganatok növekedésének öko-evolúciós törvényszerűségeit, addig továbbra is csupán macska-egér játékot fogunk játszani a rákkal.”

Gatenby új megközelítéséhez, törekvéseihez hazai tudósok is csatlakoznak

Egy magyar kutatócsoport a kemoterápiának ellenálló tumorsejtek sebezhetőségét kissé más módszerrel igyekszik a gyógyítás javára fordítani.

Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Lendület-csoportvezetője nyilatkozta: „Az EU kiválósági programja, az ERC pályázata által támogatott eredményeink egyértelművé tették, hogy a kezelésnek ellenálló ráksejtek az általunk felfedezett és vizsgált vegyületekkel szelektíven támadhatók. – Az MTA Természettudományi Központ Enzimológiai Intézetében olyan gyógyszerjelölt molekulákat szabadalmaztattunk, melyek éppen a legnehezebben elpusztítható ráksejtek Achilles-sarkát célozzák. Az adaptív terápia elvének megfelelően, célunk a terápiás protokoll finomhangolása. A módszer a sejttenyésztő edényben kiválóan működik; jelenleg egy speciális állatmodell adaptálásán dolgozunk, mely lehetővé teszi a spontán fejlődő tumorok evolúciójának, szövettanának és terápiára adott válaszának vizsgálatát.”

Forrás: MTA, Házipatika

Nézd meg ezt is

Új genetikai mutációt fedeztek fel.

Új fejlődési zavarok – évente 400 ezer gyermek érintett

14 új gyermekfejlődési rendellenességet találtak, és azonosítottak be brit genetikusok – jelent meg a Science ...

Minden vélemény számít!