Egészségügyelet / Friss hírek / Már az ókorban is pusztíthatott az ebola

Már az ókorban is pusztíthatott az ebola

Egy nemzetközi kutatás szerint a tavaly óta Nyugat-Afrikában járványt okozó ebola-vírus a korábbi járványokat előidéző változatokhoz képest nem mutálódott gyorsabban.

egeszsegugyelet-friss-hirek-ebola-virus-nagy

Egy még korábbi vizsgálódás alapján a vírus új mutációi kétszer akkora sebességgel alakultak ki, mint az előző járványok kórokozói. Az új tanulmány ezt a tézist cáfolta meg.

Az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) mikrobiológiai kutatásának vezetője, Miles Carroll szerint ez azok számára is jó hír lehet, akik hosszú távon kívánják megoldani az ebola elleni védelmet védőoltás, illetve gyógyszeres kezelések kidolgozásával. Mert a legújabb kutatás arra enged következtetni, hogy ezek a mutációk esetében is működhetnek.

Guineában, Sierra Leonéban és Libériában tavalyi kitörése óta 11 ezer ember halt bele az ebolába. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban látványosan csökkent az új esetek száma, a járvány még ma is tart. Az esetek számának zuhanása, ugyanakkor ellehetetlenítette a védőoltások és gyógyszerek tesztjeit.

179 guineai (a járvány epicentruma) pácienstől származó mintát elemzett Miles Carrol és nemzetközi kutatócsoportja, az Európai Mobil Laboratórium.

Vizsgálatuk megerősítette, hogy a járvány 2013 decemberében egyetlen forrásból indult és megállapították a mutáció sebességén túl azt is, hogyan jutott át Sierra Leonéba 2014 májusában.

Az ókorban is halhattak meg ebolától

Eközben az ebola eredetének kutatásáról is megjelent egy másik tanulmány, miszerint már az 1976-os felfedezése előtt is pusztított a járvány.

Több rágcsálófaj szervezetében felfedezték az ebola-vírus DNS-ének maradványait a korábbi kutatások. Ez alapján néhány kutató arra a következtetésre jutott, hogy az adott rágcsálófajok őseit legalább 20 millió évvel ezelőtt támadhatta meg a kórokozó.

Ennek tükrében az a kérdés is felvetődik, hogy ez a régi vírus nem kerülhetett-e át a állatokról az emberekre is már jóval 1976-ot megelőzően. A Michigani Egyetem történelem- és járványtanprofesszora, Powel Kazanjian, a tanulmány szerzője szerint már a Kr.e. 430-ban kezdődött, athéni pestis is összefüggésbe hozható az ebolával.

Az athéni kórt kezdetben a hirtelen láz, fej-, gyomor- és végtagfájdalom, fáradtság jellemezte, és hányásrohamok kísérték. Annak, aki hét napot túlélt, heveny hasmenése is volt. Orvosi kezelés nem volt, és a hetedik-kilencedik nap legtöbbször halállal ért véget.

Thuküdidész, a peloponnészoszi háború történetírója maga is megkapta a kórt és túl is élte azt. Az athéni pestis az ókori történész által Aethiopiának nevezett területről indult, a kifejezés Fekete-Afrikára, a Szaharától délre eső területre utalt, ahonnan sokan vándoroltak az antik görög városállamokba dolgozni.

Kazanjian a tünetek, a halálozási arány és a fekete-afrikai eredet alapján egyezést lát azzal, amit ma tudunk az eboláról. A Thuküdidész-szindrómának is nevezett kórt számos ismert betegséggel, a tífusszal, a kanyaróval, a lépfenével és a bubópestissel is összefüggésbe hozták már, ám egyik sem hasonlít, annyira az athéni kórra, mint az ebola. Kazanjian elmondása szerint, még az ő tanulmánya sem ad végleges választ az ókori betegség eredetére.

Forrás: Index

Nézd meg ezt is

Véget ért az ebolajárvány?

Egészségügyi Világszervezet: Véget ért az ebolajárvány

A WHO a mai napon bejelentette, hogy véget ért a 11 ezer halálos áldozatot követelő ...

Minden vélemény számít!