Az emberiség egyharmada szenved vashiánytól, ami ha tartósan áll fenn, vérszegénységet okozhat. A vas létfontosságú a szervezet működéséhez, mert fontos szerepe van az idegrendszeri folyamatokban, szív- és vázizomzat oxigén ellátásában, DNS-szintézisben, az agyfejlődésben, sejtszintű energiatermelő folyamatokban, enzim- és immunrendszerünk működésében, továbbá alapvető építőköve a vérben található hemoglobinnak, ami az oxigént szállítja a sejtekhez.
A vashiány tünetei
Hiány esetén először a vasraktárakból használja fel a szervezet a tartalékot, ha az is kiürül jönnek a vashiány okozta panaszok.
- fáradtság, energiahiány
- sápadtság
- fejfájás
- ingerlékenység
- körömelváltozások
- koncentrációzavar
- hajhullás
- szokatlan dolgok kívánása, evése ( p. jég, mész vagy föld)
Vaspótlás
A szervezet nem tud vasat termelni, ezért külső forrásból kell pótolni. A megszokott normál táplálkozással bevitt vas mennyisége gyakran nem fedezi a szervezet szükségletét. A zöldségek vastartalmából például rendkívül kevés tud felszívódni, ezért hatékonyabban lehet húsokkal pótolni a vasat. Ehhez fontos tudni, hogy a fehér húsoknál (baromfi, hal) jelentősen több vasat tartalmaznak a vörös húsok, továbbá a belsőségek (pl. a máj).
Jó tudni, hogy sok esetben étkezéssel már nem lehet megelőzni a vashiány kialakulását, vagy a már meglévő hiányt pótolni. Ilyen esetekben érdemes kikérni az orvosunk tanácsát.
A vashiány szempontjából veszélyeztetettek:
- várandós kismamák
- vegán vagy vegetáriánus étrendet követők
- fogamzóképes korú nők (különösen erős a menstruációs vérzéssel)
- aktív sportolók
- krónikus betegek (szívelégtelenség, gyulladásos és autoimmun betegségek)
- akik egyáltalán nem esznek vörös húst
- akiket komolyabb vérveszteség ért
- idősek, mert a vasfelszívódásuk kevésbé hatékony.