EgészségÜgyelet
Ha krónikussá válik a hasnyálmirigy-gyulladás, akár sokkos állapotot is okozhat, ezért különösen érdemes ismerni a tüneteit.
Mikor alakul ki hasnyálmirigy-gyulladás?
Ez a szerv leggyakoribb betegsége, ami akkor alakul ki, amikor valami hatására a hasnyálmirigyben termelődő enzimek túl korán aktiválódnak, és károsítják a hasnyálmirigy sejtjeit, annyira, hogy szövetelhalással is járhat. Krónikus, és akut fajtája is létezik. A túlzott alkohol- és ételfogyasztás felelős az esetek 30%-áért, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, és az epekövesség már az esetek 80%-át lefedi. A rendszeres alkoholfogyasztás jellemzően krónikus típust okoz.
Ezeken kívül okozhatja még fertőzés, műtéti beavatkozás, örökletes betegség, előfordul, hogy gyógyszerek, vegyszerek mellékhatásaként is keletkezhet hasnyálmirigy-gyulladás.
Egy nem túl örvendetes érdekessége, hogy a betegség mintegy 30%-nál soha nem derül ki, hogy pontosan mi áll a gyulladás hátterében.
A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei
A legjellemzőbb tünete a fájdalom – övszerű, felhasi, a köldök magasságában jelentkezik, és a hátba is kisugározhat. Testhelyzetekkel a mértéke változik, mert az előrehajlás, felülés enyhíthetik, a hirtelen mozdulatok, a köhögés, az erőkifejtés, a háton fekvés fokozhatják.
Társulhat a fájdalomhoz:
- hányinger,
- hányás,
- hasfeszülés,
- 38C fok körüli láz,
- bélhűdés (a bélfal normális összehúzódásai átmenetileg megszűnnek, a béltartalom nem tud továbbjutni. Tünetei a székrekedés, puffadás, görcsök,…),
- letargia,
- alacsony vérnyomás- értékek (ájulás).
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás nem mindig jár együtt hasi fájdalommal, azonban tünete lehet sárgaság, fogyás, tápanyaghiány, és vérszegénység is. Súlyos esetben a hashártya lemezei közé kiszivárgó hasnyál miatt begyulladhat a hashártya is, és sokkos állapotot okozhat.
Kórmeghatározás
A betegség diagnózisához általában elegendőek egy laboratóriumi vizsgálat eredményei, a vérbe kerülő emésztőenzimek (amiláz, lipáz, elasztáz) emelkedett szintje igazolja a betegséget, viszont az emelkedés mértéke nem függ össze a lefolyás súlyosságával.
Az orvost a diagnosztizálásához az is segíti, ha kiderül, hogy a tünetek megjelenése előtt nagy mennyiségű alkoholt, esetleg zsíros, nehéz ételeket is fogyasztott a páciens, ezért a hasnyálmirigy-gyulladás gyakran ünnepek, lakodalmak után fordul elő.
A képalkotó vizsgálatok közül a hasi ultrahanggal lehet a gyulladásra utaló jeleket észlelni, súlyos lefolyás esetén pedig kontrasztanyag adásával végzett CT-vizsgálat tudja az elhalt területeket megjeleníteni.
Lefolyása – kezelése – az életmódváltásnak gyógyító ereje
Enyhébb esetben a betegség néhány napos koplalás után, egy ideig még zsírszegény étrendet betartva egyszerűen elmúlik, komolyabb beavatkozás, gyógyszerszedés nélkül.
Koplalni azért kell, mert a hasnyálmirigynek akkor nem kell dolgoznia, emésztőenzimeket termelnie a táplálék feldolgozásához, így megnyugodhat, regenerálódhat.
- Súlyosabb esetben a hasnyálmirigy egy része elhalhat, és ebben az esetben emésztőnedvvel kevert szövettörmelék kerülhet a hasüregbe, ami, mint korábban említettük, hashártyagyulladást okozhat. Az elhalt szövetek eltávolítása miatt, sebészi beavatkozásra van szükség. A beavatkozás utáni lábadozáshoz, az infúzió mellett az orron keresztül a vékonybélbe vezetett szondán való táplálást is alkalmazhatnak, így a hasnyálmirigy igénybevétele nélkül oldható meg a táplálás.
- Epés eredetű gyulladás esetén, ha az epekő okozta elzáródás még fennáll, ERCP (Endoscopos retrograd cholangio-pancreatographia) lehet szükség. Ezzel az epevezetékben megtalálható, és eltávolítható az epekő, így a gyulladás kiváltó oka szüntethető meg.
A hasnyálmirigy-gyulladás többször is visszatérhet valakinél, sok esetben egyre súlyosabb tüneteket okozva. Ezért elengedhetetlenül fontos az életmódváltás, az étrend megváltoztatása, a túlsúlytól, és epekövektől való megszabadulás. A étrend megváltoztatását a magas zsírtartalmú ételek elkerülésével, és az alkoholfogyasztás megszüntetésével kell megvalósítani.
Szövődményei
Sokféle szövődménye lehet a betegségnek. Az egyik, hogy a hasnyálmirigyben található, az inzulin termelődésért felelős Langerhans-szigetek helyrehozhatatlanul károsodnak, amivel cukorbetegség alakulhat ki. Fogyás, nagyon gyakori székletürítés, rendszeres hasmenés is előfordulhat szövődményként, mert más emésztőenzim előállító sejtek is sérülhetnek.
Gyakori még a hasüregben megjelenő folyadékgyülem. Ha pedig az enzimek, és egyes toxinok a hasüregbe vagy akár a véráramba jutnak, más szervek gyulladását okozhatják. A hasnyálmirigyben álciszták (fallal nem rendelkező folyadékgyülemek) alakulhatnak ki, amelyek növekedésükkel egyre nagyobb fájdalmat okoznak, továbbá fokozzák a fertőzésveszélyt. Ha álciszták jönnek létre, katéterrel szívják le őket.
A legsúlyosabb, életet veszélyeztető szövődmény a hasnyálmirigy elhalása, plusz a felülfertőződés. Felülfertőződésnél elkerülhetetlen a sebészeti kezelés, és az elhalt szövetek eltávolítása után, antibiotikumos kezelés megkezdése is szükséges a fertőzés ellen.
Egy további rendkívül veszélyes szövődmény, és akár halálhoz vezető ok lehet, ha a hasnyálmirigy emésztőenzimei a keringésbe kerülve az egész szervezetben megnövelik az érfal áteresztőképességét, károsítják a hajszálereket, amitől a tüdő, és a vese heveny elégtelensége léphet fel.
