EgészségÜgyelet
Vannak, akik hisznek a jóslatokban és vannak, akik nem. A tudomány minden esetben közös nevező. Mert a tudomány felfedezés, ami bebizonyosodott tényekből építkezik. Ilyen a genetika is. Az orvostudomány éppen ezért hisz a genetikában, mi pedig hiszünk a genetikának, ami egyszerre visz vissza a múltba, és mutatja meg a jövőt a gének útján.
Azt a tudományágat, amely képes meghatározni, hogy milyen betegségekre való hajlamot örökölhettél a szüleidtől, vagy örökölhettek Tőled a gyermekeid, vagy képes felfedni a rokonsági viszonyokat, genetikai diagnosztikának nevezzük.
A genetikai diagnosztika a gének alapján térképezi fel a szervezeted. A gén pedig nem más, mint az örökítő anyagod egysége, mely egyetlen tulajdonság (pl. szemszín) kialakulásáért felelős.
Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a géneken kívül bizonyos tulajdonságok megjelenésére a környezetünk, a táplálkozási szokásaink, munkahelyünk, életmódunk is nagymértékben befolyással van. A gének a lehetőségek határait jelentik, a környezet pedig a lehetőségek megvalósulását.
Gondolj csak bele, előfordul, hogy valaki hiába végzi éveken át a legjobb edzéstervet, genetikai alkata miatt mégsem válik olimpiai bajnokká, mint ahogy vannak olyanok is, akik túlsúllyal küzdenek genetikai alkatuknál fogva, és sosem lesznek például balerinák vagy manökenek. A gének tehát magukban hordoznak egyfajta „sorsot”, vagy, ha úgy tetszik egy bizonyos „eleve elrendeltséget”.
Ha azt mondod, hogy hajlamos vagyok az elhízásra, akkor valójában a genetikát emlegeted! Az előnyös vagy a hátrányos genetikai adottság csak bizonyos környezeti hatások esetén érvényesül, ezért a genetikai adottságot hajlamként is szokás emlegetni. Tehát minden tulajdonság esetében kérdés, hogy a két fenti tényező (adottság ill. környezeti hatások) mekkora mértékben játszik szerepet egy-egy tulajdonság kialakulásában.
Egyes tulajdonságok kizárólag a géneken múlnak (pl. albinizmus), mások csakis a környezet által meghatározottak (pl. baleset következtében bekövetkező bénulás). A tulajdonságok többségének kialakulásában azonban mind a gének, mind a környezet szerepet játszik (érelmeszesedés, ízületi gyulladások, cukorbetegséget stb.), sőt sok esetben a kettő számszerű aránya is megadható.
A genetikai diagnosztika célja nem kevesebb, mint, hogy a tulajdonságok (vagy betegségre való hajlamok) genetikai meghatározottságához közelebb vigyen, mindvégig szem előtt tartva azt, hogy a felderített genetikai háttér milyen mértékben befolyásolja az adott tulajdonságot (vagy betegséget).
Számos módszert ölel fel a genetikai diagnosztika gyűjtőfogalma, mely módszerekkel az orvostudomány által genetikai értelemben azonosnak tekintett emberek között különbséget lehet tenni.
Azaz ez a tudományterület nem kevesebbet, mint az egyénre szabott orvoslás ígéretét is jelentheti egyben!
A genetikai diagnosztika nemcsak neked segíthet, hanem utódaidnak is, mert meghatározhatóak azok a betegségek, amelyek hajlamát gyermeked, unokád tőled örökölt vagy rajtad keresztül a nagyszülőktől, dédszülőktől. Minél hamarabb ismered meg a betegségekre való hajlamaidat, annál hamarabb tudod életmódválasztással és odafigyeléssel elkerülni a betegség kialakulását vagy késleltetni a megjelenését, esetleg enyhíteni a lefolyását a súlyosabb változat helyett.
Ahogy sokan tartanak a jóslatoktól, úgy a géndiagnosztika által felfedezett tudást szintén van, aki teherként éli meg. Természetesen mindenki maga tudja, hogy milyen tudást bír el lelkileg, ugyanakkor a géndiagnosztika egyfajta életszemlélet is, aminek segítségével tudatosabban, felkészültebben élhetsz. A magadról szerzett genetikai információval Te magad rendelkezel, saját magad és gyermekeid, unokáid hasznára fordítva azt.
Hiszen a genetikai diagnosztika jóval a betegségek kialakulása előtt képes a genetikai hajlamosító tényezőket meghatározni. Jóval a betegségek kifejlődése előtt állapítja meg a genetikai hajlamot, és annak mértékét. Ezt már évtizedekkel azelőtt megteheti, hogy a betegség kialakulna, akár az anya hasában lévő gyermeket vagy továbbmenve a tervezett gyermek felmenőit megvizsgálva.
A genetikai diagnosztika valószínűségekkel dolgozik. Minél jobban ismert a kérdéses tulajdonság genetikai vagy környezeti meghatározottságának aránya, annál inkább adható reális válasz a feltett kérdésekre, például, hogy mekkora az esély arra, hogy a gyermeked is szenvedni fog abban a betegségben, amiben Te.
A komoly genetikai központokban a géndiagnosztikát végző személy abban is segít, hogy a számszerű valószínűséget kiértékeli és érthetővé teszi számodra.
Génjeidnek hála, abszolút minden esetben, akár gyermekvállalás, akár öröklött betegség esetén felkészült és „megoldáskész” lehetsz egy-egy rád váró nehézség esetén. Mindebből jól látszik, milyen óriási jelentőségű, és mekkora előre lépés a genetikai diagnosztika az orvostudomány területén, illetve a gyógyulás útján!
