EgészségÜgyelet
Az Alzheimer-kórról szóló cikksorozatunk első részében a betegség kialakulásának okaival és tüneteivel foglalkoztunk. Sorozatunk második részében arra igyekszünk választ adni, hogy a kór megjelenésének okait még ma is kutatva, vajon van-e mód a megelőzésére.
A kutatók azt jósolják, hogy 2050-re megháromszorozódhat az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Ezért fontos szerepe lenne a megelőzésnek, amely azonban a kor okának hézagos ismerete miatt nem könnyű feladat.
Sokan úgy vélik, hogy az antioxidánsoknak (pl. E és C-vitamin, béta-karotin) és a D és B6, B12 vitaminoknak szerepük lehet a megelőzésben, ám ez még nem egyértelműen bizonyított. Az öregkori agykárosodások megelőzésében azonban általában fontos szerepe van az omega-3 zsírsav bevitelnek, a zöldség és gyümölcs fogyasztásnak, valamint a fehérjedús és szénhidrátszegény étrend is csökkenti a demenciák kialakulásának esélyeit.
Ha tekintettel vagy a felsoroltakra, reménykedhetsz, hogy időskorodban nem szenvedsz majd a demenciák valamelyikétől, és talán az Alzheimer-kór is elkerül. Egyre több kutatás eredménye utal arra, hogy az időszakos böjt, védelmet nyújtva az agysejteknek, szintén csökkentheti az Alzheimer-kór és a rák kialakulásának esélyét.
A legjobb stratégia az egészséges életmód
A kutatók az alvás minőségét, a rossz alvást jelölik meg a demencia legkorábbi előjeleként, és az erre irányuló vizsgálatok alapján azonosítottak is két fehérje fragmentumot, amely felelős lehet a kór kialakulásáért. Ennek tudatában igyekezz sokat és mélyen aludni, hogy esélyt adj magadnak az Alzheimer-kór elkerülésére.
Mint oly sok más betegség megelőzésében, úgy az Alzheimer-kóréban is jelentős szerepe lehet a vérkeringés javulásával járó fizikai aktivitásnak és több más, az agy oxigénellátottságát szintén javító tényezőnek.
Ezért fontos minden életkorban a rendszeres intenzív testmozgás. Ez a szépkorúakra is vonatkozik, ám nekik már nyilván nem erőteljes tornagyakorlatokat, vagy fitness edzést kell beiktatniuk napirendjükbe. Napi 20-30 perc bármilyen testmozgás – pl. séta, úszás, lépcsőmászás, vagy akár a nem ülve végzett mindennapi teendők is – csökkenthetik a demencia kialakulásának esélyeit.
Bár nem egyértelműen bizonyított, de nem kizárt, hogy a dohányzás is elősegítheti a kór kialakulását. A diabétesz és a stroke megelőzésében szerepet játszó kávé (koffein) fogyasztásával viszont, bár az ennek igazolását célzó kísérletek nem hoztak egyértelmű eredményt, vélhetően késleltethető a demenciák megjelenése.
A mai világban nem könnyű feladat, de mégis ajánlott elkerülni az Alzheimer megjelenését valószínűleg szintén elősegítő depressziót, és az ezzel járó mértéktelen alkoholfogyasztást is.
A felsoroltakkal tőled függően befolyásolhatod agyad egészségi állapotát. Ugyanakkor van a kór kialakulásának olyan előzménye is, amelyen időskorban már nem lehet segíteni, ilyen például az alacsony iskolai végzettség. Ám ha még fiatal, vagy középkorú vagy, az élethosszon átívelő tanulással sokat tehetsz a betegség kialakulása ellen.
Ne ódzkodj a társadalmi szerepvállalástól
Az egészséges életmód kognitív és társadalmi szerepvállalással is párosulva lassítja a különböző demenciák, köztük az Alzheimer-kór kialakulását. Az Alzheimer Szövetség tavalyi nemzetközi konferenciáján elhangzottak szerint egy finn kutatásban résztvevő 1300 66 és 77 év közötti felnőttet két csoportra osztottak.
Annál a társaságnál, amelyet csupán alapvető egészségügyi tanácsokkal láttak el, két év elteltével sokkal nagyobb mértékű kognitív hanyatlást észleltek, mint a másik csoportnál. Ez utóbbiakat hozzászoktatták az egészséges életmódhoz és rendszeres csoportos foglalkozásokon, a maguk és a társadalom számára is hasznos programokban vettek részt.
Gyakorlatilag minden kutató megjegyzi, hogy az egészséges életmód az Alzheimer-kór elkerülésének még nem egyértelmű garanciája, de hiánya elősegítheti megjelenését.
Tornáztasd az agyad
Ha kézimunkázol, számodra jó hír, hogy a Mayo Clinic ezirányú kutatásai alapján a kötésnek és horgolásnak fontos szerepe lehet a megelőzésben. Lassíthatja, de akár meg is akadályozhatja a betegség kialakulását, 30-50 százalékkal is csökkentheti kockázatát.
Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az új dolgok tanulása segít elkerülni a kórt, és az említett kézimunkák készítése során gyakorlatilag folyamatosan új technikákat tanulhatsz. Másrészt a jobb kéz és a szem koordinációjára vezethető vissza, amely segít az Alzheimer-kór elleni harcban fontos szerepet játszó neurális hálózatok felépítésében. És végül, de nem utolsósorban, a kór kialakulását kedvezően befolyásoló stressznek is kiváló ellenszere a kötés és a horgolás.
Más kutatások a rendszeres írás és olvasás és a különféle játékok hatását vizsgálták, amelynek eredményként megállapították, hogy lassult az említett tevékenységeket rendszeresen folytatók kognitív képességeinek hanyatlása.
Az életük során szellemileg aktív személyeknél a csökkenés aránya 15 %. A kutatások tehát még nem tették egyértelművé a megelőzés módozatait, de annyit bizton állítanak, hogy a keresztrejtvényfejtés és az olvasás nem árthat senkinek.
Fejts keresztrejtvényt, olvass sokat, keress megoldandó feladatokat, vagy járj múzeumba. Amit viszont célszerű elkerülnöd, az a túlzásba vitt TV-nézés, mivel ez a tevékenység nem foglalkoztatja, inkább tompítja az agyadat.
Kockázatok kimutatása, önteszt, szűrés
Ma még többségében a drága agyi képalkotó PET-vizsgálattal és/vagy gerinccsapolással győződnek meg az orvosok arról, hogy valóban Alzheimer-kórral állnak-e szemben. Egy, az Alzheimer Szövetség konferenciáján ismertetett kutatás eredményeként azonban már létezik az Alzheimer-kór kockázatainak kimutatására alkalmas fájdalommentes eljárás, ami egy látáson, szagláson és vérmintákon alapuló tesztsor.
A romló szaglás ugyanis növeli a demencia kialakulásának esélyét és a szemben megnövekedett beta-amyolid fehérje szint és az agyban lévő között is észleltek a kutatók összefüggést. A vér azért került az eljárásba, mert az orvosok tíz, az Alzheimer-kórral kapcsolatba hozható plazmafehérjét találtak benne.
Az Ohio Állami Egyetem Orvosi Központjában, annak érdekében, hogy korán észlelhessék a kórt, kifejlesztettek egy önértékelési módszert, a SEGA –t (Self-Administrated Gerocognitive Examination). A tesztből a nyelvi és a memóriakészségre, a problémamegoldási és érvelési képességre vonhatók le következtetések, elvégzése mindössze 10-15 percet vesz igénybe. A korai felismerés egyrészt lehetővé teszi a korán megkezdett orvosi kezelést, másrészt alkalmat ad a betegnek és környezetének a felkészülésre.
Ma még azonban viták folynak arról, hogy végezzenek-e szűrővizsgálatokat a korai felismerés érdekében. Vannak, akik úgy vélik, hogy ha még a tünetek megjelenése előtt szembesülünk a diagnózissal, annak érzelmi hatásai negatívabbak lesznek, mint a korai felismerésből származó előnyök.
Mások úgy gondolják, hogy azért hatástalanok az Alzheimer-kóros betegeken végzett kezelések, mert a kórt nem ismerték fel elég korán. Van olyan elmélet, amely szerint az Alzheimer jellemzőjeként ismert amyolid plakkoknak az agyba való beépülését megelőzve, megakadályozható vagy késleltethető a kognitív zavar kialakulása.
Erre alapozva, a közeljövőben vizsgálhatják, hogy egy még tünetmentes személy esetében egy ellenanyag képes-e elpusztítani a már említett amyolid plakkokat. Más szakértők azonban úgy vélik, hogy mivel ma még nem ismertek a megelőzés és a gyógyítás módozatai, ez utóbbi eljárás csak a késleltetést és nem a gyógyulást szolgálja, és a tünetek megjelenése előtt fenn áll a téves diagnózis lehetősége.
Bár minden ember agya tartalmazza az Alzheimer-kór kialakulására esélyt adó összetevőket, a kutatók már tudják, milyen módon védekezik az egészséges agy a demenciához vezető biológiai folyamatok ellen.
Ez ad reményt, hogy idővel megállítható lesz a kór kialakulásának folyamata. Azonban addig, amíg a hozzáértők megtalálják ennek módját, a fentiekben felsoroltak betartásával adhatsz esélyt magadnak, hogy elkerüld a kórt, illetve még mielőtt elhatalmasodna rajtad, már felismerd jeleit és még annak preklinikai fázisában segítséget kérj.
Vajon hol tartanak, és milyen irányokba folynak az Alzheimer-kórral összefüggő kutatások? Milyen kezelésekkel lehetséges ma a betegség különböző fázisaiban a betegek testi-lelki terhein enyhíteni? A kórral foglalkozó sorozatunk harmadik részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
