EgészségÜgyelet
Az érszűkület egyre nagyobb eséllyel alakulhat ki a kor előrehaladtával, és sajnos akár súlyos következményei is lehetnek kezeletlenül. Az érszűkület veszélyeiről, stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.
„Az érszűkület egy úgynevezett célszervi megbetegedés, ami azt jelenti, hogy bár az érelmeszesedés a szervezet artériáit általánosan érinti, mégis leggyakrabban a szív, az agy, az alsó végtagi, illetve a hasi erekben alakul ki a szűkület. A betegség legutolsó stádiumában, az ér teljesen elzáródik, majd megindul az adott szerv szöveteinek elhalása, ami szív- és agyi infarktushoz, illetve a végtagok üszkösödéséhez vezethet. A szűkület egy bizonyos mértékig nem okoz tüneteket. Mégis, ismerve a folyamat előrehaladó jellegét, valamint számos vizsgálat eredményét, egyre nagyobb hangsúlyt kap a folyamat kezdeti, tüneteket nem okozó jeleinek felkutatása, és a kockázati tényezők korai kezelése.”- mondja a szakorvos.
Az érszűkülettel bizonyosan összefüggő és befolyásolható tényező a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, és a magas vérnyomás. Ezeken a faktoroknak a szigorú kontrollja nélkül az érszűkület sikeres kezelése hosszú távon egyszerűen nem lehetséges.
Az érszűkület stádiumai
Az alsóvégtagi érszűkületet súlyossága alapján a Fountain stádiumok szerint osztják fel leggyakrabban.
A beosztás alapján lehet tünetmentes, majd a fájdalom nélkül megtett 200 méter járástávolság a következő stádiumot meghatározó választóvonal, a harmadik stádiumban az érintettnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is fáj a lába, a negyedik stádiumban pedig a láb már üszkösödik.
„A kezelést számos tényező befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy a tünetmentes beteget nem műtétileg kezeljük, hanem rendszeresen ellenőrizzük. Műtét akkor válhat szükségessé, amikor a beteg a járásában korlátozottá válik – ez persze mást jelent egy idős, mást egy fiatal, mást egy sok egyéb betegséggel rendelkező, illetve mást egy egyébként jó állapotú betegnél. Általánosságban elmondható, hogy amíg az illetőnek nincs nyugalmi fájdalma, és a lábán nincs üszkösödés, vagy súlyos keringési zavarra utaló elváltozásai, addig a műtéti javallat felállítása mindig egyéni elbírálást igényel a járástávolság és az egyéb betegségek alapján.”- tájékoztat Dr. Kósa Éva angiológus.
A harmadik és negyedik stádiumban már a műtét, vagy az ér érfestés során végzett tágítása az ajánlott kezelés. A műtét lehetőségét érsebész állapítja meg, és amíg az érsebészeti vélemény nem áll rendelkezésre, addig ezekben a súlyos állapotokban már nincs más megfelelő kezelési mód. Sajnos sok esetben az érfestés után már az derül ki, hogy a műtét vagy a katéteres értágítás az elzáródás pozíciója, vagy a páciens állapota miatt nem lehetséges. Ilyenkor nagyon magas a végtagamputáció veszélye.
Összefoglalva
Az érszűkület diagnosztizálását követően a kezdeti stádiumokban a legfontosabb az életmódváltás, vagyis a dohányzóknak a leszokás, a rendszeres napi séta bevezetése, az orvos által kiírt kezelés betartása, továbbá a rendszeres kontrollon való részvétel. Az érszűkület kezelése súlyosabb állapotokban már sokkal nehezebb, és ilyenkor már a végtagamputáció veszélyével is számolni kell.
Forrás: WEBBeteg
