Címke: szívproblémák

A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség, és a balkamra-hipertrófia kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet tudósai szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán hozzák nyilvánosságra az eredményeiket.

A csendes szívinfarktus az, amikor az esemény tünetek nélkül, vagyis az érintett számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Adódik a kérdés: ha egyszer már lezajlott, és nem okozott problémát, miért kell vele foglalkozni? Mert kezelés nélkül a későbbiekben nagyon megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta tájékoztat a fontosabb tudnivalókról.

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet.

Sokféle okból zsibbadhat, fájhat a karunk. Általában a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet, ám előidézhetik ezt olyan szívproblémák is, mint a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, a szívmegnagyobbodás. Mik okozhatják, mikor kell kardiológushoz fordulni vele?

A vérben szinte mindennek nyoma van, éppen ezért egy laboreredmény képes jelezni a kezdődő szívbetegséget, különösen a cikkünkben bemutatott 4 érték kapcsán érdemes odafigyelni. Akár már a súlyosabb, nehezebben kezelhető szimptómák megjelenése előtt képes jelezni a véred a kezdődő szívbetegség kockázatait. Hazánkban a leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, és világszinten is vezetik a halálozási okokat. Minél korábbi kiszűrésük életmentő lehet. Rendszeres szűrővizsgálatok révén akár a szívelégtelenség és a szívinfarktus is megelőzhető.

A stressz életünk szerves része, amely egyrészt segítheti fejlődésünket, tanulási folyamatainkat, ugyanakkor állandó jelenléte komoly problémákhoz, betegségekhez vezethet.

Sokan ijednek meg, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra a mellkasi fájdalomtól, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni?

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben, ezért fontos ismerni a rizikófaktorait, tüneteit, kiszűrését, kezelési lehetőségeit. Nehogy valaki tévesen érezze magát biztonságban, összegyűjtöttük a leggyakoribb tévedéseket az említett kór kapcsán.

Az energiaital rombolóbb hatással van a vérnyomásodra és pulzusodra, mint gondolnád! Gyakran iszol energiaitalt az extra lendületért? Vagy csak a bulikon alkohollal keverve fogyasztod, hogy tudd tartani a „tempót”? Akárhogy is, ezzel az itallal komoly károkat okozhatsz az egészségednek. Lehetsz mégoly fiatal és egészséges, az energiaital fogyasztása akkor is károsíthatja …

Nem minden kardiológiai problémának, eseménynek van markáns tünete, és ezen tünetek jó része nem is feltétlenül a szív környékére koncentrálódik, ahogyan azt sokan gondolják. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segít eligazodni benne, hogy milyen tünetekre kell figyelni, milyeneket kell kivizsgáltatni, melyeknél kell már mentőt kell hívni.

Jellemzően vírusfertőzések szövődményeként fordul elő, de alapvetően ritka betegség a szívizomgyulladás. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kialakulásának okozóira, a koronavírussal, és az oltásokkal való lehetséges kapcsolatára, a tüneteire, és a diagnosztizálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

Lezárult az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítását támogató pályázata, amelynek eszközbeszerzését a Pfizer Kft. is támogatta adományával. A nyertes háziorvosi praxisok között összesen 130 db egycsatornás mobil EKG készülék (WIWE) került kiosztásra, ezzel is segítve az eddig diagnosztizálatlan szívritmuszavarok időben történő felismerését. 

A hideg, az erős szél nagyobb terhet jelent a szervezetnek, mert alkalmazkodásra kényszeríti, hogy megfelelő hőmérsékleten tartsa magát. Ez a keringési rendszert, és a szívet is jobban megdolgoztatja. Az időjáráshoz adaptálódás pedig nehezebben megy az idősebbeknek és azoknak, akik szív-érrendszeri problémákkal küzdenek, mert az erek a ilyenkor beszűkülnek, a szív pedig arra fókuszál, hogy a fő szervekbe, és az agyba tudja pumpálni a vért.

A táplálkozás a szívünk egészségének megőrzése szempontjából is roppant fontos. Vannak olyan élelmiszerek amelyek szívünknek különösen előnyös, kedves tulajdonságokkal bírnak. Lássuk!

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

A koronavírus-fertőzésen átesettek csaknem negyedénél jelentkeztek új egészségügyi problémák egy nagyszabású amerikai vizsgálat szerint, amelyben mintegy kétmillió olyan ember egészségbiztosítási adatait elemezték, akik az elmúlt évben elkapták a betegséget.

A koronavírus fertőzésen átesettek 10%-a küzd a elhúzódó panaszokkal, köztük olyanok is akik tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel estek át rajta. A a koronavírus főleg a tüdőt fenyegeti, ám a metabolikus, a kardiovaszkuláris, a mozgásszervi és a neurológiai komplikációkkal is számolni kell. Mutatjuk, melyek azok a hosszú-COVID tünetek, amikre fokozottan figyelni kell.