Szív- és érrendszeri megbetegedések

Bevallottan sokan félünk egy, a szívünket érő hirtelen „támadástól”. Nem felesleges az aggodalom, hiszen hazánkban 20.000 feletti az évenkénti infarktusok száma. Ám ha időben felfigyelünk a testünk motorjának meghibásodását jelző tünetekre, megelőzhető a nagyobb baj.

A stroke ma hazánkban a halálozások harmadik leggyakoribb oka, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Érdemes tisztában lenni a rizikófaktorokkal, amelyek esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Az éreredetű, avagy vaszkuláris demenciáról akkor beszélünk, amikor a szellemi leépülés tüneteit az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, érszűkület) bekövetkező zavara okozza.

A magas vérnyomást azért is nevezik „néma gyilkosnak”, mivel többnyire nem jár látványos, vagy ijesztő tünetekkel. Pont ezért veszélyes: sokan nem veszik komolyan az állapotot, mert nem érzik rosszul magukat, ezért ha esetleg tudnak is róla nem szednek gyógyszert, nem változtatnak az életmódjukon. A magas vérnyomás kezeletlenül, szépen lassan, évek, évtizedek alatt súlyos szövődményekhez vezethet.

A csendes szívinfarktus az, amikor az esemény tünetek nélkül, vagyis az érintett számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Adódik a kérdés: ha egyszer már lezajlott, és nem okozott problémát, miért kell vele foglalkozni? Mert kezelés nélkül a későbbiekben nagyon megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta tájékoztat a fontosabb tudnivalókról.

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet.

Sokféle okból zsibbadhat, fájhat a karunk. Általában a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet, ám előidézhetik ezt olyan szívproblémák is, mint a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, a szívmegnagyobbodás. Mik okozhatják, mikor kell kardiológushoz fordulni vele?

Az alattomosan támadó stroke nem kíméli sem az időseket, sem a fiatalabbakat, egyaránt veszélyben van minden korosztály. Szakemberek szerint a szélütés ma már hazánkban is népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, gyakran kritikus kimenetellel, ezért rendkívül fontos a gyors cselekvés.

Fájt már szinte ok nélkül a vádlid? Görcsölt a combod? Éreztél fekvő helyzetben szorító fájdalmat a lábadban? Ha nem, akkor sem lehetsz biztos abban, hogy kellően rugalmasak-e az ereid ahhoz, hogy maradéktalanul elláthassák feladatukat.

A vérben szinte mindennek nyoma van, éppen ezért egy laboreredmény képes jelezni a kezdődő szívbetegséget, különösen a cikkünkben bemutatott 4 érték kapcsán érdemes odafigyelni. Akár már a súlyosabb, nehezebben kezelhető szimptómák megjelenése előtt képes jelezni a véred a kezdődő szívbetegség kockázatait. Hazánkban a leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, és világszinten is vezetik a halálozási okokat. Minél korábbi kiszűrésük életmentő lehet. Rendszeres szűrővizsgálatok révén akár a szívelégtelenség és a szívinfarktus is megelőzhető.

Az alacsony vérnyomás nem feltétlenül utal szervi problémára, de ennek kivizsgálását mindenképpen orvosra kell bízni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az esetek többségében alkati adottságról van szó, de a vizsgálatok azért szükségesek, mert többek közt szívelégtelenség, pajzsmirigy alulműködés és gyógyszer mellékhatás is okozhat alacsony vérnyomást.

Sokan ijednek meg, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra a mellkasi fájdalomtól, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni?

Az érszűkület egyre nagyobb eséllyel alakulhat ki a kor előrehaladtával, és sajnos akár súlyos következményei is lehetnek kezeletlenül. Az érszűkület veszélyeiről, stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.

A krónikus álmatlanság, más néven inszomnia a rendelkezésre álló adatok szerint hazánk lakosságának több mint 9 százalékát érinti. Ez az információ nem csak azért elkeserítő, mert sokakat érint, de egészségügyi következményei is súlyosak mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály esetében.

Az igazság a D-vitaminról Nem kérdés, hogy amiről mostanában sokat hallani, miszerint az alacsony D-vitamin szint betegségek kiváltója lehet, igaz. Több vizsgálat van ma is folyamatban, melyek bizonyítják, hogy a közepes, illetve a nagy dózisú D-vitamin csökkentheti a szívbetegségek, a rák, valamint a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. A lényeg, hogy …

Nem minden kardiológiai problémának, eseménynek van markáns tünete, és ezen tünetek jó része nem is feltétlenül a szív környékére koncentrálódik, ahogyan azt sokan gondolják. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segít eligazodni benne, hogy milyen tünetekre kell figyelni, milyeneket kell kivizsgáltatni, melyeknél kell már mentőt kell hívni.

Jellemzően vírusfertőzések szövődményeként fordul elő, de alapvetően ritka betegség a szívizomgyulladás. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kialakulásának okozóira, a koronavírussal, és az oltásokkal való lehetséges kapcsolatára, a tüneteire, és a diagnosztizálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

A gyanús jelek: hirtelen látás- vagy beszédzavar, nyelési zavarok, részleges bénulások. Az alattomosan támadó stroke nem kíméli sem az időseket, sem a fiatalabbakat, egyaránt veszélyben van minden korosztály. Szakemberek szerint a szélütés ma már hazánkban is népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, gyakran kritikus kimenetellel, ezért rendkívül fontos a gyors …

Hogyan enyhítheted visszérpanaszaidat nyáron? A nagy melegben nem csak a pórusok tágulnak ki, de a visszerek is. Cikkünkkel igyekszünk azoknak segíteni, akik számára a nyár kész gyötrelem a visszerek miatt. Tippjeinkkel enyhítheted a panaszaidat. 1. Nem csak neked kell támasz A nehéz láb érzése szorosan összefügg a hő leadása során …

Lezárult az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítását támogató pályázata, amelynek eszközbeszerzését a Pfizer Kft. is támogatta adományával. A nyertes háziorvosi praxisok között összesen 130 db egycsatornás mobil EKG készülék (WIWE) került kiosztásra, ezzel is segítve az eddig diagnosztizálatlan szívritmuszavarok időben történő felismerését. 

A trombózis megelőzésének egyik hatékony módja lehet a kompressziós terápia, ami történhet rugalmas fásli használatával, vagy speciális harisnyával. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája informál arról, mikor elég ez a megelőzési mód magában, és mikor kell más módszerhez is folyamodni.

A hideg, az erős szél nagyobb terhet jelent a szervezetnek, mert alkalmazkodásra kényszeríti, hogy megfelelő hőmérsékleten tartsa magát. Ez a keringési rendszert, és a szívet is jobban megdolgoztatja. Az időjáráshoz adaptálódás pedig nehezebben megy az idősebbeknek és azoknak, akik szív-érrendszeri problémákkal küzdenek, mert az erek a ilyenkor beszűkülnek, a szív pedig arra fókuszál, hogy a fő szervekbe, és az agyba tudja pumpálni a vért.

A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

A keringési problémák egyik sajnálatosan elterjedt fajtája a lábak vénás megbetegedése. Honnan lehet tudni, hogy a visszértágulat okozza-e a panaszokat , vagy inkább mélyvénás trombózis?

A tudósok azt találták, hogy akik képesek 4 lépcsősort, vagy 60 lépcsőfokot 1 perc alatt megtenni, azoknak nem kell aggódniuk a szívük egészségéért. Akiknek másfél perc, vagy több idő szükséges ennyi lépcsőzéshez, azoknak ajánlott egy kardiológiai kivizsgálás.

A koronavírus fertőzésen átesettek 10%-a küzd a elhúzódó panaszokkal, köztük olyanok is akik tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel estek át rajta. A a koronavírus főleg a tüdőt fenyegeti, ám a metabolikus, a kardiovaszkuláris, a mozgásszervi és a neurológiai komplikációkkal is számolni kell. Mutatjuk, melyek azok a hosszú-COVID tünetek, amikre fokozottan figyelni kell.

A szívizomgyulladás (myocarditis) kialakulását több minden okozhatja, úgymint vírusok, baktériumok, és toxinok is. Hatására, a szív nem megfelelő működése miatt, maradandó szívkárosodás, szívinfarktus, vagy stroke is kialakulhat.