EgészségÜgyelet
A tavaszi óraátállítás miatt nem csak kialvatlanok leszünk néhány napig, de egy friss kutatás szerint az óraátállítást követő napokban megnő a stroke kockázata is.
Ez az egészségügyi kockázat újabb fontos érv lehet az óraátállítás ellen. Manapság az egyre forróbb nyarakat a lakosság nagy része légkondicionálással kompenzálja, legalábbis a nagyvárosokban, ezért energiamegtakarítást már szinte nem is jelent.
Amennyit megtakarítanánk az 1 órával további világos nappalokkal, azt a klíma berendezésekre fordított áramfogyasztással elveszítjük.
A belső óránk megzavarása kockázatokkal jár, nyilatkozták már számos alkalommal eddig is az egészségügyi szakemberek. Az óraátállítás befolyásolja az étvágyunkat, a munkahatékonyságunkat, még a közlekedés során is figyelmetlenebbé válunk.
A finn Turku Egyetem tudósai a statisztikákat elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a tavaszi óraátállítás utáni 2 napban 8%-kal magasabb az iszkémiás stroke(agyi érelzáródás) aránya. A harmadik naptól már nem tapasztalható eltérés.
„Még ha csupán egyetlen óráról van is szó, a jelenség az egész népességet évente kétszer is érinti. A stroke kockázati tényezőit a fejlett országokban jobban tudjuk kontrollálni, ezért meg kell vizsgálnunk azokat a faktorokat, amelyek csökkenthetik a veszélyt” – nyilatkozta Jori Ruuskanen neurológus, a kutatás vezetője.
A stroke reggel a leggyakoribb, és a kutatásokból vitathatatlanul kiderül, hogy a tavaszi óraátállítás minimálisan befolyásolja a stroke bekövetkeztének időpontját. A legfőbb veszélyt a fragmentált, azaz töredezett alvásmintában találták, ám eddig nem volt olyan célzott orvosi kutatás, amely a tavaszi óraátállítás és a stroke kapcsolatát vizsgálná.
A friss tanulmányhoz az utóbbi 10 év finn statisztikáit nézték végig.
Összevetették 3000 olyan páciens adatait, akik a tavaszi óraátállítás utáni napokban kerültek kórházba, 12 ezer olyan páciensével, akiket az óraátállítás előtt vagy után két héttel vittek kórházba stroke-kal. Kiderült, hogy a tavaszi óraátállítás utáni 2 napban 8%-kal volt gyakoribb a stroke előfordulása, mint a 2 héttel korábbi vagy későbbi időpontban.
Különösen veszélyeztetett csoportok: a rákos páciensek stroke-kockázati tényezője 25% -kal nő ilyenkor, és a 65 évesnél idősebbek is a rizikócsoportba tartoznak, mert náluk 20%-kal gyakoribb volt a stroke.„Ezekben az esetekben a megzavart alvásmechanizmus volt közös, de a pontos kiváltó ok egyelőre ismeretlen.” – mondta a finn tudós. Jóllehet a 8% az össznépesség szintjén csekélynek tűnhet, ám ha éppen a Szeretteink közül valaki, vagy épp mi esünk bele ebbe, úgy máris súlyossá válik ez az elkerülhető tényező.
Különösen a veszélyeztetett csoportok tagjainak nem árt az óvatosság, egy jó tanács számukra Jori Ruuskanen-től: „Ha van rá lehetőségük, az óraátállításokat bontsák 4 napra, és mindennap csak negyedórát módosítsanak az ébresztőórájukon, míg át nem állnak az új időszámításra”.
Forrás: Origo
