EgészségÜgyelet
Egy friss hazai felmérés szerint, ami a visszérbetegségekkel foglalkozik, a válaszolók mindössze egytizede fordul orvoshoz már enyhébb egészségügyi panaszok esetén is, míg a legveszélyeztetettebb, 36-55 közötti korosztály mintegy harmada úgy nyilatkozott: csak a legvégső esetben keresne fel orvost panaszos tünetekkel.
A válaszolók mintegy 86 százaléka kifejezetten komoly veszélyforrásnak tartja, ugyanakkor nem minden vonatkozásában ismeri eléggé a vénás keringési zavart, közkeletűbb nevén a visszérbetegséget, amelyre a kutatás fókuszált. Pedig gyógyszeres kezeléssel már a korai stádiumban is enyhíthetők a kellemetlen tünetek, megfelelő életmóddal pedig kordában tartható a betegség.
A lezajlott online felmérésben résztvevő 1100 válaszoló túlnyomó többsége tisztában van a vénás keringési zavar által jelentett veszéllyel, ennek ellenére egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy csak súlyos tünetek esetén fontolná meg az orvoshoz fordulást.
A válaszadók felénél diagnosztizáltak már visszérbetegséget, így bár a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak, mégis alátámasztja, hogy ez a tünetegyüttes immár népbetegségnek számít Magyarországon.
„A vénás keringési zavarnak a válaszadók által is jól ismert tünetei a lábfájás, nehéz, vagy feszülő láb. Érdekes ugyanakkor, hogy az éjszakai izomgörcsökről, vagy az ödémás, bedagadt lábról már csak a felük tudta, hogy ezek is lehetnek a visszérbetegség jelei” – mondja Dr. Svejkovszky Ádám háziorvos, aki praktizálása során sok visszérbetegségben szenvedő pácienssel találkozott már, és tapasztalatait alátámasztják a kutatási eredmények.
Az orvos hozzáteszi, a fentiek mellett a jól ismert kórképek közé tartozik a pókhálószerűen kirajzolódó, vagy kidudorodó véna, azonban a betegségnek vannak olyan súlyos, kevésbé ismert tünetei is, mint a lábszárfekély, vagy legsúlyosabb szövődményként az akár emberéletet is követelő trombózis, amik épp akkor alakulnak ki, ha a beteg elhanyagolja a kezelést.
A felmérés rákérdezett a vénás keringési zavar kezelési módjaival kapcsolatos ismeretekre is. A legkevésbé ismert gyógymódnak az injekciós kezelés, a lézeres vagy rádiófrekvenciás visszérműtét, illetve a plasztikai sebészeti beavatkozás bizonyult. A válaszadók körében a legnépszerűbb kezelési módot kimagaslóan a gyógyszeres megoldások képviselték.
Érdemes tudni, hogy a vénás keringési betegségekkel kapcsolatos tünetek megelőzésére is vannak már jó megoldások. „Amennyiben a táplálkozásunkra és életmódunkra is ügyelünk, illetve orvosi felügyelettel szakszerű gyógyszeres kezelést is igénybe veszünk, jelentősen javíthatunk életminőségünkön, és hatékonyan csökkenthetjük a visszérbetegség tüneteit” – hívja fel a figyelmet a háziorvos.
A válaszadók közül viszonylag kevesen voltak tisztában azzal, hogy a betegséget kiváltó okok között a fokozott hőterhelés (padlófűtés, nagy hőterhelésű munkakörnyezet, vagy a gyakori meleg fürdő) is jelentősen hozzájárulhat a visszér kialakulásához.
Kevesebb, mint a válaszadók fele tudott arról, hogy a szoros zokni, harisnya, vagy szűk ruházat sok órán át tartó viselése ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja az esélyeket. „Szerencsére a legtöbben ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a hosszú időn át tartó ülő vagy álló testhelyzet, valamint a túlsúly és a mozgásszegény életmód károsan hat a vénás keringésre” – mutat rá Svejkovszky doktor.
A vénás keringési zavarral diagnosztizált válaszadók mintegy fele veszi komolyan a problémát, és mindössze két százalék azok aránya, akik egyáltalán nem aggódnak miatta. A betegségben érintett válaszadók közel negyven százaléka úgy nyilatkozott, hogy a vénás keringési rendellenesség komolyan befolyásolja a mindennapi életét, a betegek fele pedig kisebb nehézségekről számolt be.
A NAGY VISSZÉRKUTATÁSRÓL
A Nagy Visszérkutatás 2015. szeptemberében zajlott le online kérdőív segítségével, 1100 fő részvételével, elsősorban az érintett, vagy potenciálisan érintett internet felhasználók körében.
