Agyra megy a játék!

Egyre több figyelem és pénz irányul az agyunk kutatására mind Európában, mind pedig az USA-ban. Ezt a tényt elsősorban az teszi indokolttá, miszerint a nyugati társadalmak fokozatosan elöregednek, és az ezzel járó szellemi hanyatlás kezelése, valamennyi betegség kezelésénél több erőforrást igényelhet majd.

2010-es felmérések szerint, melyek az Európai Agytanácstól származnak, pusztán egyetlen kór kezelése (a hangulatingadozásával kapcsolatban) költségei bizonyultak többnek a demencia tüneteinek mérséklésére fordított 105 milliárd eurónál az Európai Unió huszonhét tagországában, valamint Norvégiában, Izlandon és Svájcban.

Annak az összegnek a tükrében, mellyel a demenciára fordított költségek versenyre keltek, ez a kór olyan, egyébként nem olcsó betegségeket előzött meg, mint az agydaganatok, a függőségek, az agyvérzés vagy a krónikus fejfájás kezelése.

Nem ismert se a gyógymód, se az ok

Az orvostudomány egyelőre még értetlenül áll azelőtt a tény előtt, hogy bizonyos korban az emberi elme teljesítménye visszafordíthatatlanul hanyatlani kezd. A létező néhány ígéretes elmélet és kezelésforma ellenére az időskori demencia gyógymódja és kiváltó oka mindmáig ismeretlen.

Emiatt különösen fontos a kutatások elősegítése azáltal is, hogy időben diagnosztizáltatjuk a kórt, hogyha nem is visszafordítható, de legalább késleltethető legyen az „elménket bekebelező” folyamat. Az orvosoknak olyan tünet-együttállások segítik a diagnózis felállítását, melyek az agy sorvadását jelzik.

Annak ellenére, hogy a pszichológiai és pszichiátriai tesztek, kísérletek meglehetősen pontos diagnózissal szolgálhatnak, mégsem célra vezetőek, mivel a betegség túlságosan sok embert érint ahhoz, hogy hosszadalmas, órákig tartó vizsgálatokkal szűrhessék ki a kórt. Többek között, ezért is számíthat áttörésnek az a metódus, amit Hazánk egy kutatói csoportja fejlesztett ki, és ami szerint bizonyos számítógépes játékok előmozdíthatják a demencia korai felismerését.

A módszer lényege, hogy, ha valaki játék közben észreveszi, hogy átlag alá romlik a teljesítménye, annak ajánlott kivizsgálásra is elmennie, ahol pontos diagnózist kaphat, különösen abban az esetben, ha MR-vizsgálat is társul a tesztekhez. Így nem csak a betegek szűrhetők ki, de azok is megnyugodhatnak, akikről az ellenkezője derül ki a vizsgálat során.

Dr. Csukly Gábor szerint nagyon fontos különbséget tenni az öregedés természetes kognitív folyamatai, és az olyan kóros állapotok által előidézett demencia között, mint például az Alzheimer. A szakember pontosítása szerint a játékok és orvosi vizsgálatok célja a korátlagtól eltérő módon feledékeny páciensek kiszűrése.

Egy speciális keresztrejtvénybe fektetett 3 év

Egy Európai Uniós támogatásnak köszönhetően a magyar kutatócsoport három év alatt kifejleszthette a speciális játékokat. A munkára szánt idő nagy részét a számítástechnikai fejlesztések, a játékok, valamint a weblap leprogramozása vitte el.

Azt is tesztelték a fejlesztés során, hogy mennyire jelzik pontosan előre a játékokban elért eredmények a problémákat. Ezt úgy figyelték meg, hogy MR-vizsgálattal mérték a résztvevők agyában található hippokampusz méretét, és az így kapott értékkel kapcsolták össze az egyik játékban elért eredményeket. A kognitív képességek „kopásának” mértékét ugyanis a hippokampusz mérete jelzi.

A kérdés tehát az volt, hogy a játékban elért eredményből lehet-e következtetni a hippokampusz méretére. A kapott eredmények alapján igen, mert azoknak a hippokampusz mérete és mentális képességei nem feleltek meg a normálértékeknek, akik a játékban rosszabbul teljesítettek.

Idén, 3 év után lezárult a fejlesztés, mivel az elsődleges célt teljesítették: Kidolgoztak számos, a demenciát előrejelző játékot, és ezeket a nagy közönség számára is hozzáférhetővé tették az interneten.

Dr. Csukly Gábor elmondása szerint a speciális játékok nem csak a szűrést szolgálják, de mentális edzésként is felfoghatók.

Minden játék fejleszti-e az agyat vagy csak a speciális verziók?

Ez a kérdés is felmerül a témával kapcsolatban, ugyanakkor a szakértő szerint arra vonatkozóan, hogy a hagyományos játékok során mi zajlik az agyban, még nincsenek kutatások. Mindenesetre az valószínűsíthető, hogy a stratégiai, gondolkodást igénylő játékok jobb agytornának minősülnek, mint a szimplán szórakoztatóak.

Generációs különbségek

A kutató elképzelései szerint a jövőben természetesebb lesz a diagnosztizálás és orvoslás területén a játékok alkalmazása, mert a jelenlegi 30-40 éves korosztály otthonosabban mozog a számítógépek világában, szemben a mai 60-80 évesekkel. Utóbbi generáció miatt kihívás volt a weblap „akadálymentesítése” azok számára, akikhez nem áll olyan közel ez a világ.

Tudományos és orvosi „előrejelzések” szerint a jövőben gyakoribbá váló demencia jelensége miatt, várhatóan megjelennek majd a csodát ígérő szerek. Ami viszont ma segítséget jelenthet az Alzheimerhez hasonló betegségek megelőzésében a Lancet nevű elismert tudományos szaklapban megjelent, részletes finn tanulmány szerint, a következő 3 tényező:

Sajnos a betegség pontos előjelei helyett, ma leginkább a rizikófaktorai ismertek. A kutató elmondása szerint létezik egy gén, ami Alzheimerre hajlamosít. Ez nem azt jelenti, hogy aki rendelkezik ezzel a génnel, azt 100%-osan el is kapja a kór, csupán annyit tesz, hogy nála jóval nagyobb az esély a kialakulásra.

Mindentől függetlenül, valamennyi kutatás hangsúlyozza, hogy érdemes törődni a megelőzéssel, mert bár egyre inkább kitolódik az átlagéletkor, nem mindegy, hogy milyen agyi, mentális állapotban érjük el a 70-80 évet.

Forrás: Index