Mi okozza a fényallergiát?
Ahogy létezik allergiás reakció a pollenekre, ételekre, különféle összetevőkre, macskaszőrre, porra, úgy beszélhetünk egy ritkább, ám annál kellemetlenebb allergiaváltozatról, a fényallergiáról is.
Kialakulása kóros immunológiai reakcióval áll összefüggésben, ami dióhéjban annyit tesz,
hogy a szervezetedbe kerülő, vagy a bőrödre felvitt bizonyos anyagok (krémek, táplálék-kiegészítők stb.)
szerkezete a fény hatására átalakul, és kórosan aktiválja az immunrendszer speciális hízósejtjeit.
Ennek hatására ezekből a sejtekből hisztamin szabadul fel, ami bőrkiütéshez vezet.
A fényallergiának ez a folyamata abban az esetben alakul ki, ha a szervezet korábban már érintkezett az
allergén komplexszel, továbbá ahhoz, hogy kialakuljon, a kémiai anyag és az UV sugárzás is alapfeltétel.
Elsősorban ott jelennek meg a bőrön a viszkető, vörös foltok, ahol a napsugárzás éri, de a rejtettebb
bőrfelületeken is nyomuk lehet. Sőt, a látható tünetek akár 24-48 órát is várhatnak a megjelenéssel,
ezért sokan nem is hozzák összefüggésbe a bőrkiütéseket és a napsugárzást.
Fényérzékenység vagy fényallergia?
A két jelenség nem összekeverendő, mert az előbbi esetében a bőrreakció gyorsabban alakul ki, és csak ott,
ahol a bőr a napfénnyel érintkezik. A fényérzékenységhez nem szükséges a szervezet korábbi érintkezése
az allergén összetevővel.
Milyen szerek okozhatnak fényallergiát?
Sokféle szer, anyag lehet a fényallergia kiváltója, ezek közül csak néhányat említünk, a leggyakoribbakból.
Ilyen a ketoprofen, ami fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, de a vérzsírt csökkentő sztatinok és bizonyos antipszichotikus szerek (pl. klórpromazin) is kiválthatják.
A daganatos megbetegedések során alkalmazott tumorsejt növekedési faktorokat gátló szerek,
és a szájon át szedett gomba elleni készítmények is okozhatnak fényallergiát.
Hogyan vizsgálják és kezelik a fényallergiát?
A fényallergia diagnosztizálása hasonlóan működik, mint más allergiáké (pl. laboratóriumi vizsgálat),
annyi különbséggel, hogy az UV sugárzás is szerepet kap benne.
Miután a vizsgálat megállapította a kiváltó szert, kerülni kell annak használatát valamint az intenzív napsütést.
A tünetek kialakulását követően antihisztamin tartalmú szerek szedése javasolt, valamint lokálisan gyulladáscsökkentő, szteroid tartalmú kenőcsök alkalmazása. Súlyos esetben szájon át történő szteroid kezelés is szóba jöhet.
A ragyogó napsütés, a kirándulások és a nyaralás tervezése ne terelje el a figyelmedet a napfény káros hatásairól. Óvd a bőrödet megfelelően, és, ha a fentebb említett tünete(ke)t észleled, fordulj orvoshoz!