Vannak, akik strucc módjára homokba dugják fejüket, mert úgy gondolják, őket biztos elkerüli a betegség, míg mások hetente tapintják végig melleiket, hónaljukat, nem éreznek-e csomókat. E két szélsőség között kell megtalálnunk annak módját, hogy előzhetjük meg a mellrákot, vagy érintettség esetén, hogy növelhetjük maximálisra gyógyulásunk esélyeit.
Magyarországon ugyan az 1980-as évektől emelkedik a mellrákos megbetegedések száma, ám az évenkénti halálos kimenetelű esetek növekedése a múlt század utolsó éveitől kezdve gyakorlatilag megállt.
A nagyon korai stádiumban felfedezett mellrák tartós gyógyulására ma már 90 százalék az esély, ami elsősorban a korai felismerést segítő egyre korszerűbb diagnosztikai módszereknek, eszközöknek, új gyógyszereknek és kíméletesebb műtéti eljárásoknak köszönhető.
A megbetegedések számának csökkenése is elérhető, de ehhez az orvostudomány, az orvosi diagnosztika fejlődésén túl a potenciális érintettek felelősségérzetére is szükség van. Kedvező fordulat következhet be, ha időben felfigyelünk az intő jelekre.
Ezt havonkénti önvizsgálattal és évenkénti szűrővizsgálati részvétellel érhetjük el. A mellrák kezdetben ritkán jár fájdalommal, ezért a mellben, illetve a hónaljakban megjelenő, könnyen kitapintható csomók segítenek a felismerésében.
Kockázati tényezők
Genetikailag csupán a nők néhány százaléka hajlamos a betegségre. Ahol már előfordult egy vagy több emlődaganatos megbetegedés a családban, fontos az érintettség kiszűrése, de nem kell feltétlenül minden nőnek génvizsgálattal kezdenie a mellrák elleni védekezést.
A daganat kialakulásának esélyét az első menstruáció és a menopauza időpontján túl, az első terhesség alatti életkor is befolyásolhatja. Kiemelten veszélyeztetettek a hormonszint (magas ösztrogén, illetve alacsony progeszteron szint), mint kockázati tényező miatt az idősebb hölgyek (a 70 év feletti mellrák betegek aránya a legmagasabb), illetve a már korábban említett családilag érintettek, de az emlő nagysága is kockázatot jelenthet. A nagyobb, illetve a mirigyesebb mellek esetében az önvizsgálat is nehezebb, ezért ilyenkor a szűrővizsgálatok döntő fontosságúak.
Még nem bizonyított, csak feltételezés, hogy az anyajegyek száma, mérete és a mellrák esélye között is lehet, vélhetően az ösztrogénszinttel magyarázható összefüggés.
Mint sok más betegség esetében, itt is kockázat a túlsúly, míg a hosszabb idejű szoptatás csökkenti a betegség megjelenésének kockázatát.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük
Mind a megelőzésben, mind a gyógyulásban fontos szerepe van a mozgásnak, amivel megközelítőleg 25 százalékkal csökkenthető a kialakulás esélye, míg a felépülésé 40 százalékkal növelhető.
Az USA-ban ijesztően nő a fiatalkorú nők körében a mellrák megbetegedések száma, amit többek között a kedvezőtlen életvitellel és étkezési szokásokkal magyaráznak.
Az étrend és a környezet szennyező hatásának a mellrák kialakulásában játszott szerepét jól szemlélteti egy nemzetközi összehasonlítás. Az Egyesült Államok országaiban évről-évre növekszik a mellrákban elhunytak száma.
Az ott élőktől meglehetősen eltérő életvitelt folytató, s az étkezési szokásokat illetően is jelentősen különböző ázsiai nők gyakorlatilag nem ismerik ezt a betegséget. És hogy ez nem genetikai adottság, hanem az említettek függvénye, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az USA-ban élő, az ottani táplálkozási szokásokat és életvitelt átvevő ázsiai nők megbetegedési esélyei közelítenek az amerikai hölgyekéhez.
Vagyis egészséges táplálkozással és kiegyensúlyozott életvitellel, megfelelő mozgás mennyiséggel pozitívan befolyásolható, akár 50 százalékkal is csökkenthető a mell rosszindulatú daganatos megbetegedésének esélye.
Egy amerikai kutatás szerint heti 11 kilométer séta, és 8 kilométer futás védő hatásúnak bizonyulhat.
Nem egyértelműen kimutatott az ok-okozat a vöröshús fogyasztás és a mellrák kialakulásának veszélye között, de a hüvelyesek, szárnyasok, halak és a dió jótékony hatása, az alkoholfogyasztás minimalizálása biztos, hogy csökkenti az betegség megjelenésének esélyét.
Az említettek mellett – ahogy más betegségeket tekintve is – a mellrák kialakulásában is közre játszanak a környezetünket érő vegyi szennyezések és a stressz. Ezért kerüljük a felesleges idegeskedést, szakítsunk időt az idegeinket, lelkünket megnyugtató, testünket felfrissítő aktív kikapcsolódásra.
Töltsünk körülményeinkhez igazodva minél több időt távol a városok szennyezett levegőjétől és figyeljünk oda, mit eszünk, többek között kerüljük az adalékanyagokkal, telítetlen zsírokkal teletömött ételeket.
Ha figyelünk a mellrák kialakulásának kockázataira és számba vesszük, mit tehetünk megelőzése érdekében, jó eséllyel elkerülhetjük ezt a ma már komoly eséllyel gyógyítható, de sok nőből továbbra is szorongást kiváltó betegséget.