Létfontosságú szerveink egyike a máj. Nélküle nincs élet, mégsem értékének megfelelően vigyázunk rá. Az inoperábilis, és gyógyíthatatlan májrák és az alapjául szolgáló májzsugor kialakulásának elkerülése, ha nem is kizárólag rajtunk, de rajtunk is múlik.
Jobb bordaívünk alatt elhelyezkedő, kb. másfél kg-os, elsősorban vérünk méregtelenítésére szakosodott szervünk, a máj, szerves egységet alkot az alsó részén található, vele összeköttetésben álló epehólyagunkkal. Funkciója többek között a véralvadást segítő alvadási fehérjék előállítása és a szervezet számára káros méreganyagok kiszűrése. Ezen túl fontos szerepet tölt be a szervezet cukor és zsírszintjének szabályozásában is.
Betegségei közül leggyakoribbak, így a legismertebbek a gyakran, a felsorolás sorrendjében egymást generáló zsírmáj, májgyulladás, májzsugor és májrák.
Funkciójából következően, a máj normál működéséhez a májsejteknek szoros kapcsolatban kell állniuk vérrendszerünkkel. A májzsugor ezt a kapcsolatot zúzza szét, vagyis a szervezet számára értékes májsejtek elvesztését, a máj visszafordíthatatlan hegesedését jelenti. A betegség mértékétől függően, a máj így egyre kevésbé tudja mind a szűrő, mind a képző funkcióit ellátni.
A májzsugor okozta hegesedés miatt a vér nem képes a májon áthaladva tisztulni, és így más utakat választva „mérgezi” a szervezetet. A májzsugor másik káros hatása az epével kapcsolatos. A máj termelte epe nemcsak az emésztést segíti, de a májjal közösen részt vesz a méregtelenítésben is. Májzsugor esetén megszűnik a máj és az epe közötti kapcsolat, így ez utóbbi feladat is ellátatlan marad.
A máj sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat a ma még gyógyíthatatlan betegségként ismert májrák. Nem minden májat érintő daganatot tekintünk annak. Ilyen például a májáttét. Ez esetben a daganatot más szervünkből a vérárammal a májba jutó ráksejtek okozzák, amelyek még csak kezdeményeknek tekinthetők és a májsejtekből kiinduló májráktól eltérően kezelendők. A máj sejtjeiből kiinduló májrák általában egy már meglévő betegség, kiemelten a májzsugor talaján fejlődik ki. A máj hasznos területét pusztító, így annak teljes méretét akár meg is növelhető májzsugor előrehaladott állapotban vérzéshez, májelégtelenséghez és végül májrákhoz vezethet.
Csendben, de keményen támad
Sokáig élhetsz abban a tudatban, hogy májad rendben működik. Előfordult, hogy más betegségben elhunytaknál csak a boncasztalon fedeztek fel súlyos májkárosodást. A kezdeti tünetek sok más betegségre is jellemzőek, így megjelenésük feltétlen kivizsgálást igényel.
Az ok nélküli súlyvesztés, gyengeség, gyakori hányinger zsírmájra utalnak, de lehetnek az általa előidézett májgyulladás tünetei is. A jobb bordaív alatti érzékenység, illetve a sárgaság már komoly aggodalomra adhat okot.
Az elsősorban a lábban kialakuló ödéma, a vérző visszér már egyértelműen a májzsugor jele. Szerveink folyamatosan kommunikálnak egymással. Májzsugor esetén a májból érkező üzenetre reagálva a vese visszatartja a sót és a vizet a szervezetben. A bőralatti szövetekben összegyűlő folyadék, engedelmeskedve a gravitációnak, először a lábban okoz duzzanatot, más néven ödémát.
A májzsugor súlyosbodásával a folyadék, diszkomfort érzetet keltve, akár a hasüreget is elérheti, ami már komoly fertőzésveszélyt jelent. Az így előálló hasvízkór és bakteriális fertőzések akár életveszélyes komplikációkhoz is vezethetnek. Tünetként esetenként lázat, hidegrázást, hasi fájdalmat és hányást is tapasztalhatsz.
A májzsugor meggátolja a vér visszaáramlását a belektől a szívbe. Ezért a vér megkerüli a májvénát és több helyen, így például a gyomor felső traktusában és a nyelőcsőben is vérzést okozhat. Tünetként vérhányás jelentkezik, ami azonnali beavatkozás nélkül akár halállal is végződhet. Ha a vér a belek irányába halad, tünetként fekete, kátrányos székletet, esetenként szédülést, ájulást okoz.
A májzsugor a vesefunkciókra, például a folyadék kiválasztásra is káros hatással lehet. Ez esetben a vese fizikailag nem károsodik, csak a működése válik rendellenessé. Ilyen esetekben javuló májfunkciót, vagy májátültetést követően a veseműködés többnyire helyreáll.
Mitől leszel „rosszmájú”?
A Magyarországon népbetegségként számon tartott alkoholizmus – jelentős orvosi kapacitást lekötve és komoly kiadást generálva – nagy teher az egészségügynek. A szervezet számára méreganyagként definiálható alkohol, ésszerűtlen mennyiségben fogyasztva megváltoztatja az anyagcserét és zsírmájat, májgyulladást végül májzsugort, de akár májrákot generálhat.
A fentiek miatt sokan előítéletesek a májbetegekkel, kiemelten a májzsugorban szenvedőkkel szemben. Ismeretlenül is alkoholistának hiszik minden ebben a betegségben szenvedő embertársukat.
Igaz ugyan, hogy a májzsugor kialakulásának elsődleges okaként említik a mértéktelen alkoholfogyasztást, de csaknem azzal azonos mértékben lehet érte felelős a hepatitis B és C fertőzés is.
Azonban fontos tudni, hogy az említett fertőzésen átesettek nem mindegyikénél alakul ki májzsugor. A zsírmáj a májzsugor „előszobája”. Az úgynevezett nem alkoholos zsírmáj az antialkoholistáknál, vagy csak alkalmanként, illetve kis mértékben alkoholt fogyasztóknál is előfordul. A máj alapállapotában nem tartalmaz zsírt.
Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a koleszterin felhalmozódása a vérben mind a zsírmáj kialakulását kockáztatja. A gyorsan változó életmód, a testmozgás hiánya, a stressz, a hosszú munkaidő, az egészségtelen étkezés, mint például a zsíros vagy fagyasztott ételek fogyasztása, jelentős zsírfelhalmozódást generálnak, ami végül zsírmáj kialakulásához vezet.
Az említetteken túl a májzsugor létrejöttében közre játszhatnak a májban felhalmozódott toxikus fémek, mint például a vas vagy a réz, a hosszú időn át szedett gyógyszerek, de előidézheti genetikai rendellenesség és autoimmun májbetegség is, és májátültetésen átesetteknél is előfordul.
Beteg a májam?
A májzsugor és a májrák diagnosztikai eljárásokkal való felfedése előtt célszerű felderíteni a beteg kórtörténetét. Sokat segítenek a diagnózis felállításában az alkoholfogyasztás mértékét, az intravénás kábítószer fogyasztás meglétét és a korábbi hepatitisz fertőzést felderítő kérdések. Tapintással megállapítható egyrészt az érintett terület érzékenysége, másrészt a máj esetleges szabálytalan mérete, feszessége. Alkoholizmusból eredő májzsugorra az elsősorban a mellkas bőrén megjelenő kis piros, pókhálószerűen szétágazó erek is utalhatnak.
A májzsugor végső diagnózisa UH, CT, laboratóriumi vizsgálat, valamint, ha szükséges, ezek kombinációjával állítható fel. Amennyiben nincs egyértelmű eredmény, májbiopsziára is sor kerülhet.
Így kerülheted el
A zsírmáj májgyulladást okozhat, ami májzsugorhoz vezethet, ám időbeni felismeréssel és kezeléssel a folyamat megállítható. Ha valakinek nem megy magától, hogy áttérjen az egészséges táplálkozásra, kérheti dietetikus szakember segítségét.
A rendszeres mozgás, a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése és az esetleges fennálló kockázati tényezők, mint például a magas vérnyomás, vércukorszint, koleszterinszint kezelésével, helyreállításával sokat tehetsz, hogy elkerüld a zsírmáj és az abból adódó még komolyabb, akár halálos májbetegségek, például a májrák kialakulását.
Mint több más szervünk, úgy a májunk egészségi állapota is „lappangva”, gyakorlatilag számunkra észrevétlenül romolhat. Épp ezért nehezen érthető, miért akadnak még ma is sokan, akik nem hiszik, hogy a megelőzés és nem a már kialakult kór gyógyításába fektetett közpénz és saját zsebre menő költés a testet, lelket és zsebet legjobban kímélő megoldás.