A túlsúly nem csak a külsőnkre vethet negatív fényt, de az egészségünket is beárnyékolhatja. Az életminőséget romboló fölösleges kilóktól megszabadulhatunk, de nem mindegy, hogyan kezdünk neki a felesleg ledolgozásának. Csodaszerek, sanyarú diéták, izomgyulladásig fokozott testmozgás helyett, kezdjük a laborban a fogyást! Sok esetben a súlyfelesleget valamilyen egészségügyi probléma okozza, ezért a hosszú távú megoldás érdekében érdemes a valódi okok nyomába eredni, mielőtt életmódváltásba kezdenénk.
Megelőzhető rizikófaktor, akár a dohányzás
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a túlsúly/elhízás a második leggyakoribb megelőzhető egészségkárosító kockázati tényező a dohányzás után.
A felmérések alapján a fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Ez a tendencia a következő 30 évben a fejlett országokban 92 millió ember halálához fog vezetni. Ezek az emberek kóros elhízásra visszavezethető kórban fognak elmenni.
Kutatások szerint az elhízás három évvel rövidíti meg a várható élettartamot
– állapította meg az iparosodott országokat tömörítő szervezet, az OECD jelentése, amely a kövérségnek a gazdaságra gyakorolt hatását 52 ország keresztmetszetében vizsgálta.
Amikor elhízásról beszélünk
Az elhízás meghatározására és mértékére alkalmazott általános mutató a testtömegindex (BMI). Eszerint négy tápláltsági kategóriát különböztetnekmeg. A WHO meghatározása szerint 25 kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett pedig elhízásról beszélünk. Az elhízás mértékével együtt pedig nő a kockázat a 2-es típusú cukorbetegségre, magas vérnyomásra és egyes rosszindulatú daganatos megbetegedésekre is.
Egészségtelen életmódban dobogósok vagyunk
A helytelen táplálkozás, az alkohol- és dohányfogyasztás, a testmozgás hiánya, olyan egészség-magatartásbeli rizikótényezők, melyek a becslések szerint hazánkban a halálozások 50%-áért tehetők felelőssé.
A 39%-os uniós értékhez képest ez a szám sajnos kimagasló. 2017-ben az összes halálozás mintegy 28%-a (34 000) volt betudható az étrenddel összefüggő kockázatoknak – ideértve a csekély mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint a magas só- és cukorfogyasztást –, ami tíz százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag – írja az OECD Magyarország Egészségügyi országprofil 2019 című tanulmánya.
Így rombol az elhízás
Az elhízás, a túlsúly kezelésének elsődleges gátja, hogy azt gondoljuk pusztán nem veszünk eléggé erőt magunkon az életmódváltáshoz. Sokan úgy véljük csak kevesebbet kellene ennünk és többet mozognunk, ahhoz, hogy lemenjenek rólunk a pluszok és az XL-es ruhákat M-esre cserélhessük, holott sok esetben ennél többről van szó. Tény, hogy a tudatos étrend és rendszeres testmozgás segít az egészséges testsúly kialakításában és fenntartásában, ugyanakkor az elhízás mögött meghúzódó egészségügyi problémáknak sem árt több figyelmet szentelnünk. Ahogy a lázzal orvoshoz fordulunk, úgy a súlyproblémákkal is érdemes lehet felkeresni egy szakembert, illetve kivizsgáltatni magunkat, nincsenek-e mélyebben gyökerező okai a problémánknak. A komplex orvosi útmutatás hatékonyabb lesz minden varázsszernél és önkínzásnál.
Az elhízás leggyakoribb egészségügyi okai
Leptinrezisztencia, inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, a mellékvese működési zavara ezek mind olyan okok, amik miatt súlytöbblet alakulhat ki. Nézzük meg részletesebben ezeket.
A leptinrezisztencia és tünetei
A zsírszövet által termelt leptin a telítettségérzet kialakulásában jut kulcsszerephez. Leptinrezisztenciáról beszélünk akkor, ha sok evés ellenére sem alakul ki bennünk teltségérzet. Aki ezzel küzd, állandóan éhes, mintha a zsírraktárai panganának. „Eddig abból indultunk ki, hogy a hormonrezisztencia oka a szállítási folyamat hibájában rejlik. A leptinrezisztencia okát körül tudjuk határolni, és kutatásainkat az idegsejteken belüli molekuláris mechanizmusokra összpontosítani. Ha a telítettség során lejátszódó minden folyamatot meg tudjuk fejteni, akkor új, túlsúly elleni terápiákat tudunk kifejleszteni, és célzott módszerekkel tudjuk támogatni az elhízott embereket a fogyásban” – írja Paul Pfluger, a müncheni Helmholtz Központ diabétesszel és elhízással foglalkozó intézetének munkatársa az ide vonatkozó tanulmányban.
Tünetei: indokolatlan hízás, stresszevés, késő esti evés, ingadozó vérnyomás, alvászavar, fogyási képtelenség, cukoréhség, triglicerid szint emelkedése, gyakori idegesség, motiváció hiánya, étkezések után nassolási vágy, fáradtság-érzet étkezés után.
Az inzulinrezisztencia és tünetei
Az inzulinrezisztencia, amit a 2-es típusú cukorbetegség előszobájaként is emlegetnek, az az állapot, amikor az inzulin egy vagy több hatása az élettanitól elmarad, azaz normális inzulinválasz csak a fiziológiásnál nagyobb mennyiségű inzulin jelenlétében figyelhető meg. Mivel az inzulin hatásai közül a legjobban a szénhidrátanyagcserét érintők mérhetők, ezért az IR az inzulin miatti vércukorcsökkenés normálistól való elmaradását jelenti egyben.
Tünetei: hízás, sikertelen diéta, hasi hízás, fáradékonyság, koncentrációzavar, hirtelen álmosság az étkezést követő órákban, szénhidrátéhség, rendszertelen menstruáció, száraz bőr, meddőség.
A pajzsmirigy-alulműködés és tünetei
A pajzsmirigy alapanyagcsere-szabályozó szervként szinte a szervezet valamennyi szervére hatással bír. A pajzsmirigy alulműködés esetén hajlamosak lehetünk a hízásra. Ha az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik nálunk, érdemes laborvizsgálatot kérni vagy felkeresni egy endokrinológust.
A pajzsmirigy-alulműködés tünetei:
- hajhullás,
- szapora szívverés,
- meddőség,
- álmatlanság,
- aluszékonyság,
- koncentrációzavar,
- krónikus fáradtság,
- hízás,
- székrekedés,
- száraz bőr,
- menstruációs problémák.
A mellékvese működési zavara
A mellékvesekéreg túlműködése (Cushing-szindróma) is okozhat indokolatlan súlygyarapodást.
Ahhoz, hogy egyértelműen a kiváltó okokat kezelhessük, és hatékonyan szabadulhassunk meg a súlytöbblettől, rendkívüli mértékben segíthet egy átfogó laborvizsgálat. A laborban az általános egészségügyi állapot felmérését szolgáló laborvizsgálatokon túl (GOT, GPT, GGT, ALP, karbamid, húgysav, kreatinin, Na, K, bilirubin, vércukor, triglicerid, koleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, összfehérje, albumin, vas, transzferrin, vérkép) az elhízás lehetséges okai is kiderülhetnek (leptin, kortizol, inzulin, TSH).
Forrás: Nlc