EgészségÜgyelet
Az aszpirin igen népszerű gyógyszer, mely fájdalom- és lázcsillapító hatása mellett, a vérlemezke-összecsapódást gátló hatásáról is ismert, azaz csökkenti a vérrögök kialakulásának, és az erek elzáródásának veszélyét.
A Trombózisközpont véralvadási specialistája, Prof. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus a legfontosabb tényekről és tévhitekről az aszpirinnel kapcsolatban.
Véd a trombózis ellen
Az aszpirinnek tényleg van véralvadásgátló hatása, de nem mindegy, milyen trombózisról is beszélünk, mert van vénás (például mélyvénás trombózis), és van artériás trombózis (stroke, szívinfarktus). Az eltérés a kettő között nem csak a keletkezési helyben van, hanem a vérrögképződés folyamatában is.
- A vénás trombózist a keringő vérben működésbe lépő alvadási faktorok okozzák (beindítják a véralvadási kaszkádot), amik elzárják a vénát. Ez az alapjelenség, mert ezen kívül még sok más tényező is kell hozzá, mint amilyen a lelassult keringés, a belgyógyászati betegségek, az immobilizáció, vagy tumor keletkezése.
- Az artériás trombózist azonban a vérlemezkék összecsapódása, továbbá az érfal endothel sejtjeinek zavara váltja ki.
Az acetilszalicilsav,az aszpirin hatóanyaga, a vérlemezkék összecsapódását (aggregációt) gátolja, így főképp az artériás trombózisok (stroke, szívinfarktus) ellen nyújt védelmet. Vénás trombózis esetén az alvadásgátlók jelenthetnek segítséget.
Gyomorproblémákat okozhat
Az aszpirin szedés mellékhatásként gyakran kerül elő az, hogy gyomorfekélyt, gyomorbántalmakat okozhat. A félelem ettől a mellékhatásától nem alaptalan, mert a tartós használata esetén tényleg megnő a gyomornyálka-irritáció, és -károsodás kockázata. Ennek az az oka, hogy a fájdalomérzetet, és a lázat generáló enzim, és a gyomor nyálkahártyájának védelmében résztvevő enzim nagyon hasonlóak egymáshoz, ezért az aszpirin nem képes különbséget tenni, mindkettőt bénítja.
„Tudományosan fogalmazva, az aszpirin a cyclooxigenáz I-es típusú enzimet gátolja – míg vannak más anyagok, melyek szelektíven csak a II-est. Sajnos elég magas arányban okoz gyomorpanaszokat, és sok esetben klinikailag is hatástalan, mint aggregáció gátló. Ezért lenne szükséges, főleg a kardiológiai és stroke-esetekben a hatásának laboratóriumi ellenőrzése, amire van már lehetőség” – magyarázza Prof. Blaskó György.
A gyomorproblémákat elkerülendő étkezés után célszerű bevenni a tablettát, illetve a szedés ideje alatt kerülni kell a gyomor irritációt okozó ételek, italok fogyasztását, és az olyan károsító tényezőket, mint amilyen például a dohányzást, vagy a stressz.
Figyelni kell az aszpirin dózisára
Az acetilszalicilsav-tartalmú aszpirin sokféle dózisú fajtája van forgalomban, attól függően kell kiválasztani a megfelelőt, hogy milyen problémára akarjuk alkalmazni.
Láz- és fájdalomcsillapításra magasabb hatóanyagú készítményt kell választani, ha a véralvadásgátló hatását szeretnénk kamatoztatni, úgy az orvosok az alacsony dózisú, 100 mg-os kiszerelés szedését javasolják.
Nem hatásos mindenkinél
„Létezik sajnos egy olyan állapot, amikor az aszpirin nem tudja kifejteni a hatását, vagy csak jóval nagyobb mennyiségben- ezt nevezzük aspirin rezisztenciának, ill. válaszadási képtelenségnek. Ekkor sajnos folyamatos szedés ellenére is felléphet stroke vagy szívinfarktus. Szerencsére ma már létezik vizsgálat arra vonatkozóan, fennáll-e az illetőnél aspirin rezisztencia, így ha bebizonyosodik, úgy az orvos dönthet az emelt dózisú aszpirin és az egyéb vérlemezke-összecsapódást gátló készítmény alkalmazása között (legtöbbször ez utóbbira esik a választás)” nyilatkozta prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Forrás: Tromboziskozpont.hu
