EgészségÜgyelet
Egy lépéssel közelebb kerültünk a dohányzásról való leszokást segítő védőoltás kifejlesztéséhez – állítja egy amerika kutatók által február végén közreadott publikáció.
Rengetegen tapasztalják, tapasztalták, mennyire küzdelmes leszokni a dohányzásról, megszabadulni az érzéstől, amely azt sugallja: „csak még egy cigi mielőtt leszokok”, vagy „csak ehhez a kávéhoz kivételesen egyet”. A vágyat a nikotintapasz, vagy a speciálisan erre a célra gyártott rágógumi sem enyhíti megnyugtató mértékben.
Vannak olyan gyógyszerek, amik azokat a receptorokat célozzák meg, amelyekre a nikotin hat (a nikotinos acetilkolin receptorok), viszont ezek a készítmények gyakran kellemetlen mellékhatásokat okoznak, például depressziót, hallucinációt, hangulatingadozást. Ezen felül van a biorezonanciás leszoktató kezelés, erről bővebben itt olvashatsz.
Ezúttal a tudósok rendhagyó megoldással rukkolnak elő: egy vakcinával, amely csökkenti a nikotin központi idegrendszerre gyakorolt hatását.Hogyan működik?
Az oltással olyan antitesteket állítatnak elő a szervezettel, amelyek hozzákötődnek a nikotinmolekulákhoz, és lebontják azokat. A nikotin így nem tud eljutni az agyig, a leszokni vágyó emiatt egyre enyhébb késztetést érez, hogy rágyújtson.
Nem ez az első próbálkozás a dohányzás elleni vakcina kifejlesztésére, 2 évvel ezelőtt már zajlottak hasonló klinikai kísérletek. Azonban akkor csak a páciensek 30%-ánál fejtett ki hatást a kísérleti védőoltás, e gyenge eredmény miatt nem voltak túl boldogok a tudósok.
A kutatást végző kaliforniai Scripps Research Institute nem adta fel, és további módosításokat hajtott végre a hatóanyagon. A kitartásuk beváltotta a sikeresebb szérum előállításához fűzött reményeiket, és ezúttal a kísérleti alanyok 60%-ánál sikerült csökkenteni a nikotinfüggőséget. A Journal of Medical Chemistry című szaklapban publikálták két évvel ezelőtt az eredményeiket.
A legújabb fejlesztés
A tudósok újabb módosítást végeztek a vakcinán. Most meg tudták határozni a hordozó fehérjék és nikotinmolekulák optimális koncentrációját, amely a lehető leggyorsabban váltja ki a szervezet védekező reakcióit a káros vegyülettel szemben. Az egérkísérletekben a beadást követő tíz percen belül már hatni kezdett az oltás. A kutatók azt remélik, hogy hamarosan az emberi klinikai kísérletek is elkezdődhetnek.
Forrás: Origo
