EgészségÜgyelet
D-vitamin, vagy másik nevén kalcitriol zsírban oldódó vitamin, aminek az egész szervezetet érintő hatása van. Befolyásolja az immunrendszer működését, továbbá a szív- és érrendszeri problémák, a daganatos megbetegedések, és a cukorbetegség is összekapcsolhatók a hiányával.
Valójában egyébként nem is egy vitaminról van szó, hanem egy hormonszerű anyagról, amely a szervezetben található előalakjaiból (D1-, D2-, D3-vitamin) alakul át aktív D-vitaminná.
A D-vitamin hiány kialakulása, tünetei, veszélyei
Helytelen táplálkozás, és/vagy kevés napfényen történő tartózkodás következtében alakulhat ki. A napfény kedvező hatása például nagyban csökken a magas faktorú fényvédő készítmények alkalmazásával, mert ezek meggátolják az aktív D-vitamin képződést is. Hiányt okozhat bizonyos gyógyszerek folyamatos szedése, és például felszívódási zavarral járó bélbetegségek, továbbá máj- és veseproblémák is.
A D-vitamin hiány jellegzetes külső tünetei gyermekeknél, felnőtteknél:
- sápadt bőr,
- nagy fej,
- puha koponyacsontok,
- boltozatos homlok,
- elgörbült alsó végtagok („o-láb” vagy dongaláb kialakulása),
- mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”),
- fokozott hajlam csonttörésre,
- izomzat tónusának csökkenése,
- fogzás és mozgásfejlődés késése,
- gyakori légúti fertőzések.
A D-vitamin hiánya belsőleg okozhat terméketlenséget, csontritkulást, különböző szívbetegségeket, megnöveli az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a depresszió, valamint különböző allergiás és autoimmun betegségek kockázatát is. A hiánya mindenkinek egészségügyi kockázatot jelent, a várandós anyák, a dohányzók, a csontritkulásban, vagy a vastagbél-, illetve emlőrákban szenvedők esetében pedig különösen nagy a rizikója.
D-vitamin hiány következtében a csont-anyagcserében fontos szerepet játszó kalcium és foszfor nem tud kellően felszívódni a bélrendszerben, ez a csontok csökkenő ásványi anyag-tartalmához vezet, ami miatt különféle csontdeformitások alakulnak ki. Ilyen a dongaláb, a gerinc, a medence és a mellkas torzulása, melyek az angolkór (rachitis) jellegzetes tünetei.
Mennyi D-vitaminra van szükség?
A D-vitamin javasolt napi adagja csecsemőknek 400-1000 NE (nemzetközi egység), gyermekkorban 600-1000 NE, serdülőkorban 800-1000 NE, felnőtteknek 2000 NE, túlsúlyosaknak pedig akár 3000-4000 NE-re is szükségük lehet.
A D-vitamin forrásai, mérése, pótlása
Háromféle módon kerülhet be a szervezetbe, UV-sugarak hatására a bőrben képződve, táplálékokkal, és D-vitamint tartalmazó készítmények által.
A napsugár hatására (természetesen a veszélyes UV sugárzáson kívüli időszakban), már 30 perc napon töltött idővel is biztosítható a napi D-vitamin-szükséglet akár 100%-a is. Amikor valaki nem tölt elég időt napon, vagy nem süt a nap, már jelentkezhet a hiány, mert élelmiszerekből csak kis mennyiséghez lehet hozzájutni.
Jó D-vitamin forrásnak számító ételek a tej, a tejtermékek, a halak (főként a tőkehalmáj-, csukamájolaj), a tojás és a máj, de a szervezet szükségletéhez képest, ezek csak nagyon csekély mennyiségben tartalmazzák.
A D-vitamin szintjének mérése vérvétellel történő vizsgálat, ez eredményt nyújt arról, ha szervezetbe normál, csökkent, vagy emelkedett mennyiség található.
Hiány esetén, ahhoz, hogy támogasd a szervezeted optimális működését, szinte minden esetben D-vitamin készítmény szedése szükséges.
FONTOS! A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik, ami olyan komoly mellékhatásokat is okozhat, mint amilyen a veseelégtelenség. Ezért óvatosan kell bánni a pótlásával, és komolyabb hiánynál pedig orvosi tanács nélkül a D-vitamin pótlása nem is ajánlott.
