Wavita egészség webáruház
Hirdetés
KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!
Hirdetés

A legerősebb szív érrendszeri rizikófaktorrá lépett elő a stressz

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

Rengeteg embert érintenek a szív-érrendszeri betegségek

A Szív Világnapja alkalmából idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal, ismeretekkel kapcsolatok ismereteit mérte fel. Nem meglepő, hogy az 500 fő bevonásával készült kutatásban a szív-érrendszeri betegségekben való személyes érintettség 20%-os, a felnőttek 29%-nak van olyan családtagja, aki érintett a betegségekben, és 4% önmaga és családtagja révén is érintett.

A megkérdezett szív-érrendszeri betegek közül legtöbben, közel kétharmaduk (65%) magas vérnyomás betegséggel él, és viszonylag gyakorinak számít, 31%-ot érint a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség együttes jelenléte is. Megdöbbentő adat, hogy a betegek közül 13% már átesett szívinfarktuson, 22%-nak pedig családtagját érintette ez az esemény.

Egyre stresszesebbek vagyunk

A kutatásban a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktoraira is rákérdeztek a szakemberek, és olyan eredményt született, amelyet vélhetően az elmúlt megterhelő másfél év is erősen befolyásolt. Kiderült ugyanis, hogy a leginkább jelen lévő rizikófaktor a stressz, amely a megkérdezettek több, mint 80%-át érintette. Érdekes módon a nők és a fiatalabbak vallották magukat nagyobb arányban stresszesnek. A stresszről immár köztudott, hogy nem csak a káros „stresszoldó” szokások (például dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés, stb.) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de önálló rizikófaktor is.

“Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, amit a mindennapokban is használunk. Ez a táblázat öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben, milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet” – hangsúlyozza Vaskó doktor.

A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

  • magasabb életkor,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • dohányzás,
  • férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
  • cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
  • családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
  • már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
  • hormonális fogamzásgátló szedése,
  • túlsúly,
  • mozgásszegény életmód.

Ehhez a felsorolásként csatlakozott néhány évvel ezelőtt a stressz, ami egyre erőteljesebb kockázati tényezőnek számít.

Mit tehetünk a szívünk egészségéért?

“A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akár pszichológus bevonásával. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Az elsődleges prevenció – vagyis maga a kardiológiai kivizsgálás – a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés. A másodlagos prevenció pedig a már diagnosztizált szívbetegeket állapotromlásának megakadályozását tűzi ki célul, amelyben a hosszú távú kardiológiai gondozás és a megfelelő életmód kialakítása egyaránt fontos szerepet játszik.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Wavita.hu a Walmark webáruháza
Hirdetés

Nézd meg ezt is

10 jele annak, hogy túl sok stressz ér

A sok stressz akár 5 és fél évvel is megrövidítheti az életet, egy átlagos felnőtt naponta minimum 11 percet idegeskedéssel tölt. A stressznek vannak jelei természetesen, és minél többet tapasztalsz, annál fontosabb, hogy olyan relaxáló tevékenység után nézz, amivel le tudod vezetni, ami képes kikapcsolni, megnyugtatni. Nézzük, mik jelzik, hogy túl sok stressz ér.

Vélemény, hozzászólás?