A legerősebb szív érrendszeri rizikófaktorrá lépett elő a stressz

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

Rengeteg embert érintenek a szív-érrendszeri betegségek

A Szív Világnapja alkalmából idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal, ismeretekkel kapcsolatok ismereteit mérte fel. Nem meglepő, hogy az 500 fő bevonásával készült kutatásban a szív-érrendszeri betegségekben való személyes érintettség 20%-os, a felnőttek 29%-nak van olyan családtagja, aki érintett a betegségekben, és 4% önmaga és családtagja révén is érintett.

A megkérdezett szív-érrendszeri betegek közül legtöbben, közel kétharmaduk (65%) magas vérnyomás betegséggel él, és viszonylag gyakorinak számít, 31%-ot érint a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség együttes jelenléte is. Megdöbbentő adat, hogy a betegek közül 13% már átesett szívinfarktuson, 22%-nak pedig családtagját érintette ez az esemény.

Egyre stresszesebbek vagyunk

A kutatásban a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktoraira is rákérdeztek a szakemberek, és olyan eredményt született, amelyet vélhetően az elmúlt megterhelő másfél év is erősen befolyásolt. Kiderült ugyanis, hogy a leginkább jelen lévő rizikófaktor a stressz, amely a megkérdezettek több, mint 80%-át érintette. Érdekes módon a nők és a fiatalabbak vallották magukat nagyobb arányban stresszesnek. A stresszről immár köztudott, hogy nem csak a káros „stresszoldó” szokások (például dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés, stb.) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de önálló rizikófaktor is.

“Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, amit a mindennapokban is használunk. Ez a táblázat öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben, milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet” – hangsúlyozza Vaskó doktor.

A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

  • magasabb életkor,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • dohányzás,
  • férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
  • cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
  • családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
  • már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
  • hormonális fogamzásgátló szedése,
  • túlsúly,
  • mozgásszegény életmód.

Ehhez a felsorolásként csatlakozott néhány évvel ezelőtt a stressz, ami egyre erőteljesebb kockázati tényezőnek számít.

Mit tehetünk a szívünk egészségéért?

“A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akár pszichológus bevonásával. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Az elsődleges prevenció – vagyis maga a kardiológiai kivizsgálás – a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés. A másodlagos prevenció pedig a már diagnosztizált szívbetegeket állapotromlásának megakadályozását tűzi ki célul, amelyben a hosszú távú kardiológiai gondozás és a megfelelő életmód kialakítása egyaránt fontos szerepet játszik.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Wavita.hu a Walmark webáruháza
Hirdetés

Nézd meg ezt is

A túlórázás egészségügyi kockázatai

Kutatások szerint a túlóra nem csak jelentősen megnöveli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, hanem abszolút kontraproduktív is. Nézzük milyen konkrét egészségügyi kockázatai vannak.

Vélemény, hozzászólás?