EgészségÜgyelet
Mi az a csontritkulás?
Oszteoporózisnak vagy csontritkulásnak hívjuk azt a jelenséget, ami során a csontok tömege és mésztartalma csökken, és amely így fokozott törékenységgel, a kóros és spontán törések kockázatának fokozódásával hozható kapcsolatba. A betegség latin neve is kifejező: porózus, lyukacsos, üreges csontra utal.
Okok és rizikófaktorok
Nem titok, hogy a csontjaink épségéhez D-vitaminra és kalciumra van szükségünk, ugyanakkor előbbi hiánya ma már népbetegségnek számít, éppen ezért a csontritkulás meglehetősen sokakat érintő és gyakori egészségügyi problémát jelent.
Mindezt tovább tetőzi az a tény, miszerint általánosan elmondható, hogy 35 éves korunkon túl a szervezetünk kevesebb csontot képez, mint, amennyit lebont. A csontritkulás kockázatát ez alapján nagyban befolyásolja, hogy 35 éves korunkig, milyen mértékű csonttömegre tettünk szert, illetve, hogy milyen gyorsan kezdünk el csonttömeget veszíteni.
Meghatározza a csont erejét az alakja, a mérete és a sűrűsége is. Utóbbit részben a csont ásványi anyag, elsősorban foszfát és kalcium tartalma adja, részben pedig a szerves anyag tartalma (pl. kollagén-rostok) determinálja.
A csontritkulás hatása nem terjed ki a csontok alakjára és méretére, a csontsűrűségre viszont igen, ami folyamatosan csökken, mert a benne lévő ásványi anyagok és szerves alkotó elemek is egyre kevesebbek lesznek.
Ez a különös jelenség napjainkban is kutatások tárgyát képezi, és a legtöbben arra gyanakszanak, hogy a változás kialakulása a csontkeletkezés zavarával függ össze.
Szervezetünkben az élő csont állandó átépülésben van, és a folyamatosan létrejövő új csontszövet mellett a régi állandóan lebomlik. Ez azt jelenti, hogy egy fiatal felnőtt komplett csontozatának megújulása 2-3 hónap alatt lezajlik.
Mivel gyermekkorunkban a csontok gyorsabban képződnek, mint, ahogyan lebomlanak, ezért akkoriban a csonttömeg növekszik.
A 30-as éveinkre azonban eléri a maximumát, és a csontképzés és lebontás egyensúlyba kerül egymással.
Hacsak nem vagy nagyon aktív a sportok terén, akkor elmondható, hogy ezután kevesebb új csont épül, mint, amennyi lebomlik a szervezetedben.
Ahogy fentebb említettük, az oszteoporózis kockázata jelentős mértékben függ attól, hogy 35 éves korig, milyen mértékű csonttömegre tettél szert, illetve attól is, hogy a későbbiek során, milyen gyorsan veszítesz csonttömeget.
Ez alapján elmondható, hogy minél nagyobb mértékű volt a maximális csonttömeg, csontvesztés szempontjából annál kevésbé fenyeget az időskori csontritkulás stádiuma.
A csontritkulásból adódó törések nőknél gyakoribbak
Ahogy alapvetően a csontritkulás a szebbik nem esetében négyszer gyakoribb. A csontritkulás eredetű törések száma nők esetében dupla annyi, mint a férfiaknál. Egyrészt, mert a gyengébbik nem eleve kisebb maximális csonttömeggel bír, valamint, azért mert általánosságban a nők tovább élnek férfi társaiknál, és a 44-45 éves koruk között lezajló menopauza után leesik a csontképzést elősegítő hormonjaik szintje is. 75 éves kor felett, azonban ez az arány kiegyenlítődik a két nem között.
Az oszteoporózis örökletes is lehet
Ha közvetlen családtagjaid valamelyike csontritkulástól szenved, akkor magasabb a betegség kialakulásának rizikója a Te esetedben is, különösen akkor, ha az oszteoporózis törésekkel is járt.
Függ a testalkattól is
Mivel kisebb a kiindulási csonttömeg a vékony, illetve az alacsony emberek esetében, ezért náluk nagyobb a kockázata a csontritkulás kialakulásának is.
Táplálkozási rendellenességek és a csontritkulás
Azok esetében, akik az anorexiához vagy bulímiához hasonló betegségben szenvednek, jóval nagyobb az oszteoporózis valószínűsége. Ugyanígy a gyomor egy részének műtéti eltávolítása, illetve a gyulladásos
bélbetegségek szintén nagymértékben csökkentik a kalcium felszívódását, ezáltal pedig növelik az esélyt a csontritkulásra.
Kevesen tudják, de az olyan szteroid gyógyszerek, amelyeket többek között asztmára, reumára, pikkelysömörre
írnak ki, tartós szedése szintén hozzájárulhat a probléma kialakulásához. Ilyen esetben rendszeresen ellenőriztetni kell a csontsűrűséget és csontvesztést.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük a csontritkulást?
A megfelelő tápanyagok mindennek az alapjai, így a csontképzésnek is. Fontos, hogy D-vitaminban és kalciumban gazdag táplálékokat vegyél magadhoz. Utóbbi bélből való felszívódásához a D-vitamin nélkülözhetetlen. A kalcium, azon kívül, hogy a csont alkotóeleme, a csontképzést is serkenti.
Ha D-vitaminból és kalciumból nem juttatunk naponta elegendő mennyiséget a szervezetünkbe, az növeli a csontritkulás kialakulásának kockázatát.Az aktív testmozgás szintén kedvezően befolyásolhatja a csontsűrűséget.
A csontritkulás világszerte több millió ember életét keseríti meg, Hazánk lakosságának 7-10%-a küzd vele. Ahogy kitolódik az átlag életkor, úgy nő az érintettek száma is.
Nagyon fontos, hogy ideje korán felismerd a csontritkulást. Ehhez érdemes átgondolni, hogy az esetedben milyen rizikófaktorok állnak fenn. Ha lehetséges (tehát nem életkorból, hanem életmódból adódnak), érdemes ezeket mihamarabb felszámolni. A rizikófaktorok tükrében ajánlott az orvosoddal is konzultálni.
