EgészségÜgyelet
A csendes szívinfarktus az, amikor az esemény tünetek nélkül, vagyis az érintett számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Adódik a kérdés: ha egyszer már lezajlott, és nem okozott problémát, miért kell vele foglalkozni? Mert kezelés nélkül a későbbiekben nagyon megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta tájékoztat a fontosabb tudnivalókról.
A csendes szívrohamról
A csendes szívinfarktus vagy szívroham a koszorúér belsejében létrejövő szűkület miatt következik be, hasonlóan a tünetekkel járó infarktushoz. Az ér belsejében lévő meszes plakk megrepedése elzárja a véráram útját, emiatt az ér által ellátott szívizom nem jut elegendő vérhez, az oxigénellátása elégtelen lesz, idővel pedig végleges károsodást szenved, elhal.
Csendes szívroham esetén ez a folyamat nem jár feltűnő tünetekkel, néha enyhe izomfeszülés jelentkezhet a hátban vagy, a mellkasban, gyomorrontás szerű panaszok, és/vagy jelentős fáradtság érzékelhető. Időnként ezek a tünetek kiegészülhetnek légszomjjal, izzadással, hányingerrel, alvási nehézséggel, viszont ezek sem olyan erőtejesek, hogy az érintett szívinfarktusra gondoljon, ezért nem is fordul vele orvoshoz. Általában csak véletlenül, egy rutin vizsgálat során derül ki, hogy lezajlott egy csendes szívroham.
Miért fontos tudni a lezajlott csendes infarktusról?
Klinikai adatok alapján, a csendes szívinfarktus utáni hosszú távú túlélési esély ugyanakkora, mint a „hagyományos” szívinfarktus után. A csendes szívroham megnöveli a szívelégtelenség, és a stroke kockázatát, főleg az 50 évnél fiatalabbak körében.
Veszélyeztetettek különösen a cukorbeteg nők, aztán a cukorbeteg férfiak. Ez azért van, mert a cukorbetegség miatt időnként kialakuló neuropátia, vagyis idegkárosodás miatt nagyobb az esély rá, hogy az érintett szívroham esetén nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat. Rizikófaktornak számít még a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, a családban halmozódó, vagy már meglévő szív-érrendszeri betegségek, és az idősek is a rizikócsoportba tartoznak.
Diagnosztizálása, kezelése, megelőzése
Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta informál:
“Nagyon gyakran egy rutin, vagy más célból végzett kivizsgáláson vesszük észre a lezajlott szívinfarktus nyomait. Akár egy EKG vizsgálat, egy terheléses EKG is láthatóvá teheti a történteket, és természetesen egy CT és a koszorúér angiográfia által is kimutatható.”
“Ez egy nagyon fontos felismerés, hiszen a teljes szív-érrendszer állapotát tekintetbe véve így el tudunk rendelni olyan kezeléseket – elsősorban béta-blokkoló gyógyszereket, vérhígítókat -, amelyekkel csökkenthetjük a későbbi szövődmények kialakulásának esélyét.”
“Ezen kívül az a páciens, aki tud róla, hogy átélt egy csendes szívinfarktust, maga is sokat tehet az egészsége megőrzéséért, ha az évenkénti-kétévenkénti kardiológiai kivizsgálások mellett az életmódján is változtat. A kardiológus, a mozgásterapeuta és a dietetikus segítségével ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása és a kiegyensúlyozott, szívbarát étrend beépüljön az életmódba. Ezentúl pedig rendszeressé kell tenni a vérnyomás- és koleszterinszint mérést, valamint minden szokatlan tünetről informálni kell a kezelőorvost.”
Forrás: KardioKözpont
