A gyomorfal rétegei védelmet biztosítanak a gyomorsav maró hatása ellen. Az életvitelünk, a fertőzések és a környezeti ártalmak azonban megtámadhatják ezt a védelmet, esélyt teremtve a krónikus betegségként számon tartott gyomorfekély kialakulására.
Az elfogyasztott ételek emésztéséhez elengedhetetlen a gyomrunkban termelődő gyomorsav. A gyomorsav az emésztőrendszerünkbe kerülő veszélyes baktériumok elpusztítására is képes, kivéve egyet:
A fertőzés útján szervezetünkbe kerülő, a nyálkahártyán megtelepedő és székletszennyezéssel terjedő, 2005-ben felfedezett Helicobacter pylori ellenáll a támadásnak és körülbelül az esetek 50-60 százalékban ellentámadásba lendül, miközben kikezdi a gyomorfal további rétegeit védő nyálkahártyát.
Ennek a nyálkahártyát károsító fehérjéket termelő baktériumnak a hatására keletkező gyomorfekély kezdetben csak kicsi, 5 mm átmérőjű sérülésként definiálható, amely a sav irritáló hatására, szélességében és mélységében is növekedhet, és legrosszabb esetben a gyomorfal kilyukadhat.
Azonban azért, hogy a fejlett országokban átlagban minden tizedik ember gyomorfekélytől szenved, a már említett baktériumon túl, többek között a gyomorsav túlképződést generáló stresszes életvitel és a kiegyensúlyozatlan táplálkozás is felelős. Ezért is hívja a köznyelv a gyomorfekélyt civilizációs betegségnek.
Égő, el- és feltűnő fájdalom, mint tünet
Kezdetben akár tünetmentes is lehetsz, majd elsősorban reggelente, illetve étkezés előtt, vagy éjszaka jelentkező nyomásszerű, égető (epigastriális) felső hastáji (köldök és szegycsont közötti) fájdalom hívja fel figyelmedet a gyomrodban zajló rendellenességre.
A fájdalom derék és gerinctájra is sugározhat és teltségérzettel párosulhat. (Hasnyálmirigy, máj, epehólyag betegségei is okozhatnak felső hastáji tüneteket, ahogy szívroham is fájdalmat generálhat a gyomorban, a tényleges ok csak vizsgálatokkal deríthető ki.) Étkezés után rövid időre a panaszok enyhülhetnek, vagy megszűnnek, de ismételt megjelenésük mindenképp idült betegségre utal.
Figyelmeztető jel a testsúly csökkenés, de az egyes élelmiszerektől való idegenkedés és a savanyú ízű böfögés is az lehet. Hányinger, hányás a gyomorszáj fekélyét jelezheti. Laborlelet bizonyította vérszegénység is aggodalomra adhat okot, jelezheti a fekély miatt a gyomorból eredő, a székletben folyamatosan távozó, de még szemmel nem látható vérzést.
A kátrányos kinézetű és állagú, szabad szemmel is láthatóan vérrel szennyezett széklet már azonnali orvosi beavatkozást igénylő tünet, és ha a gyomorsav átmarja a védő rétegek mindegyikét, vagyis a gyomor perforálódik, műtéti beavatkozás szükséges. Ellenkező esetben a hasüregbe ürülő gyomortartalom következtében a hasnyál is veszélybe kerül.
Dohányzás, alkohol, stressz
Gyomorfekély keletkezhet, ha valamilyen betegség vagy külső hatás felborítja a gyomorsav és a gyomornyálkahártya „működése” közötti egyensúlyt, vagyis erősödik a savképződés, illetve gyengül a nyálkahártya nyújtotta védelem.
Ma már a korábban ismeretlen Helicobacter Pylori által, elsősorban a fejlődő országok lakosságának körében okozott fertőzést nevezik meg a gyomorfekély első számú kiváltó okaként. Ez a gyomorban és bélrendszerben megtelepedő és a gyomor nyálkahártyáján akár fekélyhez is vezető gyulladást keltő baktérium azonban önmagában nem lehet felelős, hiszen hordozóinak mindössze 10-15 százalékánál alakul ki a fekély. A Helicocanter Pylori tehát a gyomor falának rombolását csak további kockázati tényezőkkel karöltve képes elvégezni.
A dohányosok többsége szenved valamilyen emésztőrendszeri betegségben. A nikotin által a gyomorban termelt nagymennyiségű sósav nemcsak növeli a fekély kialakulásának esélyét, de csökkenti a gyógyulásét is. Savtermelő az alkohol is, így hatása a dohányzáséhoz hasonló.
Ezeken túl bizonyos gyógyszerek folyamatos szedése mellett is jelentkezhetnek a betegségre jellemző tünetek. Ilyenek például az aszpirin, ibuprofen, naproxen, vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók is.
A stressz hatását még vitatják. De mivel vérnyomás, pulzus és gyomorsav növelő hatása ismert, így nem zárható ki szerepe a gyomorfekély kialakulásában.
A koffein tartalmú italok és a savelválasztást provokáló élelmiszerek is gyomorsavtúltengést okozhatnak, vagyis növelhetik a Helicobacter Pylori által okozott fekély kialakulásának esélyét. Az emésztés ritmusát megváltoztató rendszertelen „nassolás” is okozhat fekélyhez vezető savtúltengést. Ritka esetben a családi hajlam is kiváltó ok lehet, ahogy a kor is, ezért 55-60 éven felül ajánlott a gyomor állapotát szakemberrel ellenőriztetni.
Ne legyél savanyú
Mivel emésztőrendszered egyik fontos állomásáról van szó, a táplálkozásnak nagy szerepe van a megelőzésben, illetve a kiújulás elkerülésében. A nyálkahártya eredeti állapotának visszaállítása érdekében kerüld a grillezett húsokat, halakat.
Ne egyél, savanyú bogyós gyümölcsöket és ne fogyassz savanyúságokat, füstölt, illetve fűszeres ételeket. Száműzd étrendedből a friss hagymát és retket. Zöldségek közül jót tesz a reszelt sárgarépa és apróra vágott paradicsom, például tejföllel vagy növényi olajjal. A gyümölcsök közül az alma és a banán ajánlott.
Tartózkodj a túl hideg és túl meleg ételektől, valamint az üdítőktől és fagylaltoktól. Fogyassz joghurtot, kefirt és más tejterméket, a kókusztej, a gabonafélék (hajdina, zabpehely, rizs, kukorica), a főtt húsok, halak is hasznosak. Fogyassz sok folyadékot, és inkább többször egyél kevesebbet, mint egyszerre többet, mert ez utóbbi intenzívebb gyomorsavtermelést generál.
A nagyanyáink idejében gyomorégésre használt, lúgos kémhatású szódabikarbóna, gátolja a savképződést, rövid időre enyhíti a gyomorégést, de nagy adagban vesekárosodást, magas vérnyomást is okozhat. Ezért használata csak alkalmanként ajánlott. A gyomorfekély elkerülésében a nyirok- és vérkeringést serkentő testmozgás is segíthet.
Feltárni és kiirtani
A szűrés kiemelten a gyomorfekélyért elsősorban felelős Helicobacter pylori baktérium feltárását célzó vizsgálatokra fókuszál. A gyógyítás első lépése ezek kiirtása. Kimutathatók vérből, székletből és kilégzési teszttel is, amely utóbbinál a lenyelt radioaktív szenet tartalmazó anyagot a baktérium felhasználja, és így érintettség esetén a kilélegzett széndioxid radioaktív szenet tartalmaz.
A nyálkahártya állapotáról, illetve a már létező fekély helyéről további vizsgálatok tájékoztathatnak Az endoszkópos vizsgálattal a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél első traktusának nyálkahártyáján tárhatók fel a fekély jelei. A szájon át bevezetett kamerán keresztül jól láthatók az említett területeken található elváltozások. A vizsgálat közben végzett biopsziával a baktérium jelenléte is kimutatható.
A vizsgálat idősebb korban, illetve vérszegénység, fogyás, nyelési nehézség, véres hányás vagy széklet esetén kiemelten ajánlott. A fekély pontos helyének meghatározásához báriumos röntgenvizsgálatra is sor kerülhet.
A Dél-dániai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új, nem invazív diagnosztikai technikát a fekély kimutatására. A speciálisan erre a célra létrehozott molekulák a gyomorba jutva a Helicobacter Pylori baktériumokat zöld fénybe borítják. Az orvosok az immár foszforeszkáló baktériumok létét, illetve a nyálkahártyában elfoglalt helyüket a gyomorba vezetett kamerákon keresztül érzékelik. Ez a módszer nemcsak humánus, de a fekély korai diagnosztizálására is alkalmas.
A gyomorfekély, fegyelmezett életmód mellett ritkán alakul ki és jól gyógyítható. Nem jellemzőek rá a daganatos betegségek halálozási statisztikái. De egy perforációba belehalhatsz és rák is lehet belőle. Rajtad múlik, mennyire veszed komolyan ahhoz, hogy megfelelő életmóddal és rendszeres szűrővizsgálatokkal megelőzd.
Forrás: vital.hu/foszforeszkalo-fekely