EgészségÜgyelet
Szabadtéri programok után javasolt a kullancsok miatt önellenőrzést végezni. Egy kimerítő, élményekben gazdag kirándulás után nincs is jobb érzés, mint hazaérni – ám a jól megérdemelt pihenés mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy este fürdőzés után alaposan vizsgáljuk át a testünket, hogy minél hamarabb felfedezhessük az erdőből esetlegesen hazahozott apró „potyautasokat.”
A kullancsok ugyanis koratavasztól késő őszig lesben állhatnak, és a gondos odafigyelés, a zárt ruházat, valamint a kullancsriasztó sprayk ellenére is előfordulhat, hogy a vérszívó utat talál a bőrünkhöz. Ez nem csak kellemetlen, de kifejezetten veszélyes is lehet, ugyanis a közönséges kullancsok számos betegség terjesztői lehetnek.
A kullancsok leggyakrabban az erdőkben, valamint a bokros-fás, sűrű aljnövényzettel rendelkező
területeken fordulnak elő. Kiemelendő azonban, hogy városi környezetben is megtalálhatóak, többek
között parkokban, családi házak kertjében, illetve a magas fűvel benőtt, elhanyagoltabb területeken
érdemes odafigyelnünk.
Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a szabadtéri aktivitások extra
odafigyelést igényelnek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára, hogy a kullancsok által
terjesztett fertőzéseket elkerüljük. A gyerekek azért lehetnek nagyobb kockázatnak kitéve, mert az
élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, amely egymagasságban van a kisebb gyerekekkel. A
kullancsok rendszerint a hajas fejbőrön, a hajlatokban – hónaljban, könyök- és térdhajlatban, lábujjak
között – szeretnek megpihenni. Sokat segíthet, hogy ha ilyen területen járunk, figyelmesek vagyunk,
különféle kullancsriasztó készítményekkel (spray, krém stb.) védekezünk, illetve zárt ruházatot
viselünk.
Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok?
A kullancsokat vektoroknak nevezzük, mert világszerte számos emberi és/vagy állati fertőzést
képesek állatról emberre átvinni. Hazánkban a két legfontosabb betegség, melyeket a hazai
közönséges kullancs terjeszt, az FSME- vírus* által okozott agyvelőgyulladás és a Lyme-kór, melyet
egy baktériumfertőzés idézhet elő.
A vírusos agyvelőgyulladás az esetek jelentős részében tünetmentes, de előfordulhat, hogy 7-14
napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet,
étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok
megszűnnek, teljes a gyógyulás. A veszélye abban rejlik, hogy minden ötödik betegnél egy második,
lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak
merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten.
A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus vírus-ellenes
terápiája nincs, azonban a fertőzés védőoltással megelőzhető.
A Lyme-kór legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló
bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a
csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget kísérheti enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés,
de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom,
esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán súlyosabb
idegrendszeri szövődmény is kialakulhat. Megfelelő antibiotikummal általában jól gyógyítható,
védőoltással azonban jelenleg nem megelőzhető betegség.
A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a
humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses
láz, valamint a tularémia.
Hogyan szedjük ki a kullancsot?
Ha észrevettük bőrünkben a kullancsot, azonnal szedjük ki! Fontos, hogy ne nyomjuk szét a testét,
óvatosan távolítsuk el. Sose használjunk olajat, ecetet, mert az állat ugyan belefullad, de a sokk
következtében az addig kiszívott vér egy részét is visszajuttatja a szervezetünkbe, az esetlegesen
fertőzött gyomorváladékával együtt. Az eltávolításához egy vékony hegyű csipesz a legalkalmasabb
(gyógyszertárakban megvásárolhatjuk), amellyel anélkül foghatjuk meg a kullancsot, hogy az
utótestét összenyomnánk. Ha sikerült megragadni az élősködőt, határozott mozdulattal húzzuk ki a
bőrből. Az nem okoz problémát, ha a szívókorongja bennszakad a bőrünk alatt, mert az néhány nap
alatt távozik.
Jó, ha tudjuk:
- Nem mindegyik kullancs hordoz fertőző betegséget, ám Európában, így
Magyarországon is élnek különböző kórokozóval fertőzött kullancsok. - Az élősködők jellemzően az aljnövényzetben élnek, onnan másznak fel a
ruházatra, lábunkra és nem a fákról potyognak ránk.
