EgészségÜgyelet
Közeleg a nyár, amikor a kánikulában sűrűn előforduló probléma lehet az ételmérgezés, a jellemzően szezonális betegség. A tünetei a test próbálkozásai, hogy megszabaduljon a szervezetbe került bacilusoktól, amelyek fertőzött, romlott étellel kerülnek be.
Az ételmérgezés tüneteiről
Valójában nem fertőzésről van szó, hanem a betegséget okozó baktériumok termelte mérgek, az úgynevezett endotoxinok (azaz mérgező anyagcsere-termékek) kiváltotta következményekről. A szimptómák súlyossága, és a típusa a mérgezést okozó kórokozó fajtájától függ.
Az ételmérgezés ismertetőjelei:
- hasi görcsök és fájdalom
- hasmenés (vízszerű, esetleg véres is lehet)
- hányinger, étvágyvesztés
- hányás
- dehidratációs tünetek (szomjúság, szájkiszáradás, szédülés, ájulás)
- extrém kimerültség, gyengeség
- láz
Az ételmérgezés gyanúját növeli az is, ha azonos élelmiszert fogyasztó személyeknél egyszerre jelentkeznek hasonló panaszok. A tüneteit az étel elfogyasztását követő 6-8 órán belül lehet megtapasztalni.
Mi okozza?
Ételmérgezést leggyakrabban a nem megfelelő hőmérsékleten tárolt tojás, tej és tejtermékek, és a húsfélék okozzák. Kánikulában különösen oda kell figyelni, hogy megfelelő hőmérsékletű hűtőben, fagyasztóban legyenek tárolva.
Mely kórokozók okoznak ételmérgezést?
- Clostridium perfringens (nagyrészt húsok, pörköltek, szaftos fogások által terjed, ha nem megfelelő hőmérsékleten történik a tárolás, vagy elégtelen a hőkezelés)
- Bacillus cereus
- Staphylococcus aureus (jellemzően húsok, saláták, szószok, cukrászsütemények okozzák a fertőzést)
Milyen következményekkel jár?
Általában folyadék- és ionvesztés alakul ki, a rosszullét mértéke leginkább attól függ, hogy a mennyi folyadékot veszít az érintett a hányással, és hasmenéssel, továbbá tudja-e pótolni az elvesztett folyadékot. Gyengébb szervezet esetén, például kisgyermek, idős személy, vagy egyéb betegségben szenvedő esetén kiszáradás is kialakulhat. Csökkenhet a vérnyomás, és a kapcsolódó tünetek miatt ájulás is bekövetkezhet.
Az ételmérgezés kezelése
Az esetek nagyrészében az ételmérgezés pár nap alatt alatt elmúlik. Specifikus gyógymód nincsen, minden esetben a tünetek kezelése szükséges, amely a következőket jelentheti:
- Folyadékpótlás (szükség esetén infúzióval). Ez a legfontosabb, főleg a csecsemők, kisgyermekek, idősek esetén, akik hamar kiszáradhatnak. Beszerezhető szájon át elfogyasztható rehidráló, magas iontartalmú folyadékok (csecsemőknek is adható).
- Ionok pótlása (az elvesztett sók pótlása).
- A hányinger csillapítása.
- Pihenés, fekvés (főleg alacsony vérnyomás esetén).
- Fájdalomcsillapító, görcsoldó a hasi panaszok enyhítésére.
- Lázcsillapító (ha lázzal is jár, viszont ha olyan lázzal jár ami gyógyszerek hatására 24 óra elteltével sem megy le, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni).
Fontos: ételmérgezés esetén antibiotikum alkalmazása nem indokolt!
Az elkerülésére néhány tanács
- Fontos a megfelelő élelmiszer higiénia betartása, és ehhez az ételek feldolgozása mellett a konyha, és a kezek tisztasága is hozzátartozik.
- Ha megfelelő módon tárolt élelmiszereken a romlás jeleit tapasztaljuk, ha a szaguk, vagy az állaguk gyanússá válik, inkább dobjuk ki őket.
- A frissen készült ételeket rögtön el kell fogyasztani, főleg kánikulában.
- Sokan grilleznek nyáron, sütés közben például mindig oda kell figyelni rá, hogy az elkészült húst ne arra a tányérra tegyük vissza, amelyen előzőleg a nyers húst tartottuk. Alaposan át kell sütni a húsokat, akár húshőmérővel is lehet ellenőrizni, hogy elérte-e az adott szelet maghőmérséklete a kellő szintet. A megmaradt példányokat természetesen hűtőben kell tárolni, fogyasztásuk előtt pedig mindig rendesen felmelegíteni őket.
- Kirándulásnál, utazásnál csak olyan nyilvános csapokból, kutakból szabad inni ahol egyértelműen, feltűntetve javasolják a vizet fogyasztásra. Óvatosnak kell lenni, mert problémás csapvízben mosva a nyers zöldségek, gyümölcsök, saláták is fertőzővé válhatnak.
