EgészségÜgyelet
Jellemzően vírusfertőzések szövődményeként fordul elő, de alapvetően ritka betegség a szívizomgyulladás. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kialakulásának okozóira, a koronavírussal, és az oltásokkal való lehetséges kapcsolatára, a tüneteire, és a diagnosztizálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Bárkinél előfordulhat
A szívizom gyulladásos megbetegedése, amely megnöveli és elgyengíti a szívet. Hegszövetek képződésével is járhat, ez arra kényszeríti a szervet, hogy nagyobb hatásfokkal dolgozzon.
Sokan az idősebb korosztály betegségének tartják, de a szívizomgyulladás bárkit érinthet, így még a gyermekeket is, sőt leggyakrabban éppen a jellemzően egészséges, sportos fiataloknál alakul ki, kamaszkortól a korai harmincas korosztályig. A férfiaknál kétszer gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Sajnos a fiataloknál hirtelen bekövetkező halálokok között a harmadik helyen van.
Ezek okozhatnak szívizomgyulladást
Vírusfertőzés: a leggyakoribb kiváltó oka. A fertőzés hatására kialakul egy gyulladás a szív izmaiban, amely az infekció elmúlta után is megmaradhat.
Baktérium okozta és más fertőző betegségek
Külső környezetből származó mérgek: bármilyen mérgezés okozhatja, akár kígyóméreg, vagy akár mérgező fémek is. Daganat és autoimmun betegségek is okozhatják ritkábban.
“A vírusokról azt kell tudni, hogy közvetlenül a sejteket fertőzik meg, a COVID-19 vírusa például elsődlegesen a tüdőt támadja. Ugyanakkor a szervezet túlzott immunválaszát is kiválthatja, ami testszerte fokozza a gyulladáshajlamot. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Kialakulhat tehát a myocarditis, vagyis a szívizomgyulladás, ami súlyosabb formában akár szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet” – ismerteti Dr. Müller. “Egyes kutatási eredmények szerint még az enyhébb lefolyású fertőzés sem jelent e tekintetben biztonságot, az is okozhat gyulladást és károsíthatja a szívet. Ugyanakkor korábban felmerült a kérdés, hogy van-e kapcsolat az oltások és a szívizomgyulladás közt, ugyanis 2021 nyarán az Egyesült Államokban a 140 millió, Pfizerrel vagy Modernával oltott személy közül 300 esetet találtak a 12-29 évesek közt, akiknél szívizomgyulladás alakult ki. Abban azonban a szakértők álláspontja nem változott, hogy az oltások előnyei messze meghaladják az esetlegesen, kis számban előforduló mellékhatásokat.”
A szívizomgyulladás tünetei, diagnosztizálása
Jellemzően nem okoz tipikus tüneteket, ezért nem könnyű diagnosztizálni. Sok páciens abszolút nem is tapasztal semmilyen panaszt, és csak véletlenül, vagy a vírusfertőzés kezelése közben derül ki a probléma.
Ezek a tünetek felvetik a gyanúját, ezért mindenképpen orvossal kell kivizsgáltatni őket:
- légszomj (főleg fizikai aktivitás után és lefekvéskor),
- fáradtság,
- mellkasi fájdalom,
- zavartság,
- erős szívdobogás érzés,
- ödémák kialakulása a végtagokon,
- eszméletvesztés.
“Ha felmerül a szívizomgyulladás gyanúja, szükség lehet EKG-re, mellkas röntgenre, esetleg más képalkotó vizsgálatokra is, hogy felállíthassuk a pontos diagnózist. Ha ez megszületik, elkezdődhet a kezelés, ami az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményezhet és megelőzheti a szövődmények kialakulását. De egyáltalán nem szabad félvállról venni a betegséget, ugyanis kiújulhat és bizonyos esetekben akár szívátültetésig is romolhat a helyzet” – figyelmeztet dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. “Szívizomgyulladásnál – ugyanúgy, mint minden kardiovaszkuláris betegségnél – az életmóddal is támogatni lehet a szívfunkciókat. Az alacsony sótartalmú étrend, az alkohol bevitel csökkentése és a dohányzás elhagyása mindenképpen ajánlatos. A korai szakban pihenés szükséges, a versenysport és a nagy megerőltetés hosszabb ideig kerülendő – e tekintetben a kezelőorvos iránymutatása a meghatározó.”
