A szívizomgyulladás (myocarditis) kialakulását több minden okozhatja, úgymint vírusok, baktériumok, és toxinok is. Hatására, a szív nem megfelelő működése miatt, maradandó szívkárosodás, szívinfarktus, vagy stroke is kialakulhat.
A szívizomgyulladás kialakulásának okai
Nincs egy fajtájú megbetegedés vagy ok, ami miatt kialakul, több betegséggel is kapcsolatba hozható a kialakulása. Leggyakrabban az olyan vírusos fertőzések okozzák, mint a Coxsackie B, enterovirus, influenza, koronavírus. Ritkább esetben autoimmun eredetű, a rheumás láz, sarcoidosis és a rheumatoid arthritis betegségek miatt is kialakulhat, de például a Lyme-kór is okozhtja.
Koronavírus szövődményként
Sajnos gyakori szövődménye a COVID-19-nek a szívizomgyulladás. Ez a vírus elsődlegesen a tüdőt támadja, és ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást az egész szervezetben, egyrészt emiatt alakul ki az egyik leggyakoribb szövődményként, a szívizomgyulladás.
Másrészt szívizomgyulladást okozhat a tüdőgyulladás is, ami a koronavírus miatt jön létre. A tüdőgyulladást nehéz felismerni, mivel nagyon hasonlóak a koronavírus fertőzéskor előforduló más tünetekhez: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság.
A szívizomgyulladás tünetei
Sokfélék lehetnek attól függően, milyen más betegség vagy külső kórokozó támadása miatt jön létre. A szívizom gyulladása gyengíti a szív összehúzódásának erejét és funkcióját, amely kezelés nélkül, hosszabb távon további károsodásokhoz vezet.
Jellemző tünetei:
- Szabálytalan szívverés, szívritmuszavar (aritmia)
- Szúró mellkasi fájdalom
- Nehézlégzés fizikai aktivitáskor, vagy akár nyugalomban is
- Erős szívdobogás érzés
- Láz (főként vírusos megbetegedések esetén)
A szívizomgyulladás diagnosztizálása
Az elsődleges vizsgálati eszközök a szívizomgyulladás felfedésére a nyugalmi EKG és laborvizsgálat. A gyulladás hatással van a szív elektromos működésére, ezért az EKG-n mért hullámokon már látszanak a jelei. A laborvizsgálat során pedig az emelkedett C-reactive protein (CRP), és troponin szintek utalnak a betegség meglétére.
Ezen vizsgálatok után, szükséges lehet az alábbi képalkotó vizsgálatokra is a betegség súlyosságának pontos felmérésére: szívultrahang (ECHO), mellkas röntgen, MRI felvétel.
A szívizomgyulladás kezelése
Bármilyen súlyosságú esetben fontos a fizikai aktivitás kerülése, és a sok pihenés. Súlyos esetekben mindenképpen kórházi ellátásra van szükség, a tüneteket gyógyszerekkel is indokolt kezelni.
Az esetek többségében a megfelelő kezelésekkel, akár hónapokig tartó pihenéssel a szívizomgyulladás kezelhető, de sajnos kialakult szívkárosodással akár halálhoz is vezethet.
Forrás: KardioKözpont