Elképesztő érdekesség a placebo hatásról

Placebo az, ami úgy látszik, mintha valódi orvosság lenne, de nem az, a placebohatás pedig, amikor a beteg elhiszi, hogy a nála használt gyógyszer meggyógyítja, pedig annak nincs is gyógyító hatása. Sőt kiderült, hogy elhinnie sem kell, mert az álgyógyszer akkor is hatásos lehet, ha a beteg tudja, hogy nem valódi orvossággal van dolga.

A placebohatás kutatásának alapja az elme, és a test közötti kapcsolat. Az már bizonyított, hogy a placebo hatására, a szervezet ingerületátvivő vegyületeket (neurotranszmittereket), és hormonokat szabadít fel. Fontos tisztázni, hogy a placebohatás nem csökkenti a koleszterinszintet vagy nem tünteti el a rákot. A jó hatása abban áll, hogy enyhítheti a fájdalmakat, a betegséget kísérő stresszt, álmatlanságot, illetve például a daganat kezelésének több kellemetlen mellékhatását is, a páciens általános közérzete javulhat tőle.

Első ízben tudták képalkotó eljárásokkal kimutatni, hogy mi játszódik le a gerincvelőben, amikor placebót vesz be a páciens. Falk Eippert hamburgi pszichológus, és munkatársai a Science című lapban jelentették meg az eredményeiket arról, hogy a különböző fájdalmak, és a depresszió placebós kezelése során, a placebo pszichológiai tényezőinek a hatására, a gerincvelő idegei egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben továbbították a fájdalomérzetet.

15 egészséges férfi részvételével végeztek el egy érdekes kísérletet. Az résztvevők karjait két, látszólag eltérő krémmel kenték be, az egyikről azt mondták, hogy erősen érzéstelenítő hatású, a másikról pedig azt, hogy csak placebo. Igazából mind a kettő orvosilag hatástalan placebo készítmény volt. A karokon a bekent területeket nagy fájdalmat okozó forróságnak tették ki, eközben funkcionális MRI-vel figyelték, miként reagál rá a gerincvelő. Az eredmények azt jelezték, hogy azok, akik azt hitték, hogy az érzéstelenítő hatású krém van a karjukon, jóval kisebb fájdalmat érzékeltek. Náluk a funkcionális MRI felvételek azt mutatták, hogy a gerincvelő idegeinek aktivitása minimális, pedig a forróság nekik is komoly fájdalmat kellett hogy okozzon.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a placebo is képes akadályozni a fájdalom továbbterjedését a gerincvelőben, tehát az agy a placebo alkalmazásakor is képes kikapcsolni a fájdalmat, csökkenteni a fájdalomérzetet. A kutatók még nem értik ezt a hatásmechanizmust, azt gyanítják, hogy a szervezet saját fájdalomcsillapító termelésével reagált.

Ulrike Bingel esseni neurológus egy hasonló fMRI-vizsgálat során ugyanerre az eredményre jutott. Szerinte az agy ősi védekezőképessége kapcsol be, amely kritikus helyzetekben az embereknél, és az állatoknál is tudja kapcsolni a legerősebb fájdalmat is, lehetővé téve a sikeres megmenekülést egy életveszélyes szituációból. „Ennek a rendszernek az aktivizálódása olyannyira erős lehet, hogy a gerincvelőben is változásokat idéz elő” – magyarázta a tudós.

Amikor tudták, hogy placebo, akkor is hatott!

A Bázeli Egyetem kutatói a Pain nevű amerikai szaklapban publikálták arról az egészen bámulatos jelenségről a kisérletüket, amikor a placebo olyankor is eredményes volt, amikor a páciensek tudták, hogy gyógyászatilag hatástalan.

A résztvevőket három csoportra osztották, és jelentős fájdalomnak tették ki őket. Az első csoport tagjainál hatóanyag nélküli krémet használtak érzéstelenítőként, a második, és a harmadik csoport tagjainál is ugyanezt használták, de nekik elárulták, hogy nincs benne semmilyen fájdalomcsillapító hatású összetevő. Ezen két csoport között az volt a fontos különbség, hogy a második csoport targjai kaptak egy 15 perces felvilágosító előadást a placebohatásról, és annak működési mechanizmusáról, a harmadik csoport tagjainál mindenféle magyarázat nélkül használták a krémet. A kísérlet végén az első, illetve a második csoport tagjai egyaránt a fájdalom nagyfokú enyhüléséről számoltak be, tehát azoknál is hatott akik tudták, sőt pontosan tájékoztatva lettek róla.

A placebohatás hatásmechanizmusa még mindig nem teljesen ismert, a tudósok két pszichológiai magyarázat valamelyikét fogadják el: 

1. Az asszociatív modell szerint a páciensek hisznek abban a szerben, amit ha bevesznek, az állapotuk javulni kezd. Például, ha valakinek fáj a hasa, és ettől függetlenül megiszik egy pohár kólát, miután váratlanul megszűnik a fájdalma, akkor a legközelebbi gyomorprobléma jelentkezésekor megivott kólától is jobban fogja magát érezni az illető.
2. A mentalista modell szerint a várt hatás a meghatározó. Amennyiben az orvos azt mondja a páciensnek, hogy a felírt tabletta csillapítani fogja a fájdalmát, a javulásba vetett hit már önmagában elég ahhoz, hogy az illető kevesebb fájdalmat érezzen. A tudat, hogy orvosolni fogják a problémáját, erősíti a fájdalomcsillapító hatást. 

A svájci tudósok szerint érdemes lenne átértékelni azt az eddig elfogadott nézetet, hogy a placebo csak akkor hatásos, ha titokban, pácienst megtévesztve alkalmazzák. Az őszinte, és alapos orvosi felvilágosítás szerintük sokkal fontosabb, mint ahogy eddig gondolták.

Forrás: Science, hvg.hu