Egy különös ember, állat, vagy valami nyomasztóan közeledik feléd, üldözni kezd, rémülten menekülsz előle, mielőtt elkapna: felriadsz. Az álomfejtés nem újdonság. Egy új kutatás arra volt kíváncsi, hogy a rémálmok, milyen hatással vannak az egészségünkre.
A rémálmok negatív hatásai
Teljesen természetes, hogy mindenkinek vannak rossz álmai, ám az emberek 6-7%-át rendszeresen gyötrik rémálmok. A Montreali Egyetem pszichiátriai karának professzora, Tore Nielsen szerint, az ilyen álmok sok esetben valamilyen traumatizáló szituáció (komoly testi-lelki sérülés, baleset,…) újrateremtése az agyunkban. Egyes esetekben a rossz álom eseményei ugyan ártatlanok lehetnek, de az érzelmek, amelyeket az álmodóban előidéz, a szorongás, a rémület, a nyomasztó hangulat, annál komolyabbak.
A gyakori rémálmok igazi egészségügyi problémákat okozhatnak.
Rémálomból felriadva az illető sokszor nem tud, vagy nem akar visszaaludni, nehogy a félelmet keltő képsorok folytatódjanak. Akiknél pedig gyakoriak a rémálmok, sokszor előfordul, hogy aktívan, szándékosan próbálják elkerülni az alvást. A kialvatlanság számos komoly betegség (szívproblémák, stroke, cukorbetegség, depresszió) kialakulásának veszélyét növeli. Kimutatások szerint az öngyilkosságot megkísérlők nagyrészénél is rendszeresek a rémálmok.
Amennyiben egy páciensnél kezelésekkel sikerül normalizálni rémálmok számát, akkor ez a mentális egészségére is kiváló hatással van. Ebből következik, hogy a rossz álmok nem a mentális betegségek tünetei, hanem éppen az okozói.
A rémálmok pozitívabb hatásai
A rémálmok mindig ijesztőek, de nem mindig rosszak, mert bizonyos esetben terápiás szerepük is lehet. Segíthetnek feloldani, feldolgozni a napközbeni szituációk okozta szorongásokat. Freud-tól tudjuk, hogy az álmok az aggályaink kivetülései, ez alapján egy terapeuta segíthet összekötni az álomban tapasztalt érzelmeket, képeket a valós problémákkal. Az álomelemzés nem áltudomány, hanem hasznos módja szembenézni érzelmeinkkel, félelmeinkkel, ezáltal segít a belső feszültség feloldásában, és a stresszkezelésben.
A rémálom egyfajta úgynevezett expozíciós terápiaként is működik, amely elsőrangú kezelési módszer a kényszeres, a fóbiás, a PTSD-s(poszttraumás stressz zavar) betegeknél. Az expozíciós terápia alapja, hogy a páciens biztonságos körülmények között nézhet szembe félelmének tárgyával (pl. egy kutyáktól rettegő személy egy terápiás ebbel tölt el egyre hosszabb időt, vagy tériszonyban szenvedő, képen, videón, játékban néz szembe egyre több időn keresztül a félelmével, persze szigorúan a páciens tűrőképességéhez igazodva). Tehát, ha az álmokban sokszor megjelenik egy a félelmet kiváltó szituáció, mint a nagy tömeg, a szűk hely, stb. akkor az a tudatalattinak segíthet megbarátkozni vele.
Csakhogy, az expozíciós terápia sem egyszerű, mert ha az illető úgy kerül ki a szorongást kiváltó szituációból, hogy még mindig félelmet érez, akkor az súlyosbító körülménnyé válik. Megerősíti az agyban, hogy a szorongást kiváltó dolog elől menekülni kell. Ez álomra lefordítva, ha az adott személy a visszatérő rémálma közben felébred azelőtt, hogy a legrosszabb dolog bekövetkezne, akkor az csak súlyosbíthatja az esetét.
Tore Nielsen professzorék kétféle módszert alkalmaznak a rémálmok ellen. Az egyik a gyógyszeres kezelés, a páciens vérnyomáscsökkentő tablettákat kap, amely enyhíti a szervezet rémálmokra adott stresszválaszát. A másik az IRT (Imagery Rehearsal Therapy) terápia, mely során a rémálmok minden részletét átbeszélik, majd megváltoztatják úgy a cselekményt, hogy ne keltsen félelmet. Az új verziójú álmot pedig még vizuális elemekkel is rögzítik a páciens fejében.
Forrás: Time