EgészségÜgyelet
Az alvás elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez, az életünk körülbelül egyharmadát töltjük ezzel. Szundikálás közben az agy eltárolja az új információkat, és teszi a raktárba a szükségteleneket, az idegsejtek kommunikálnak és újraszerveződnek, a sejtek regenerálódnak, az energiaraktárak újratöltődnek, hormonok és fehérjék termelődnek, de nézzük pontosabban mi minden történik még a szervezetben.
Agyfrissülés
A neuroplaszticitás (az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége) elmélete szerint az alvásra az ideális agyműködéshez azért van szükség, mert közben regenerálódnak, és szerveződnek újra a neuronok, azaz idegsejtek. Az agy glimfatikus rendszere eltávolítja a központi idegrendszerből a felesleges, és mérgező melléktermékeket, és közreműködik a memóriánk megfelelő működéséhez. Hatással van még a tanulásra, a problémamegoldó képességre, a kreativitásra, a döntéshozatalra, és a koncentrációra is. Alvás közben nő az aktivitás az érzelmek szabályozásáért illetékes agyi területeken, emiatt az érzelmi egészség fenntartásához is szükség van rá.
Immunvédelem
Az immunrendszer hatékonysága is függ az alvás mennyiségétől, mert például ilyenkor termelődnek azok az úgynevezett citokin fehérjék, amik a különböző fertőzésekkel, és gyulladásokkal veszik fel a harcot. Ezen kívül is termelődnek alvás közben olyan antitestek és immunsejtek, amik fontos szerepet játszanak a szervezetbe jutó kórokozók elpusztításában.
Energiatakarékosság
Alvás alatt a szervezet energiát konzervál, mert ilyenkor energiatakarékosabban működik. 8 órás alvással nagyjából 35%-i energiát takarít meg. Ez teszi lehetővé, hogy közben regenerálódni tudnak az izmok, a szövetek, a sejtek, és fehérjeszintézis is történik.
Éhséghormonszint változás
Az éhséget szabályozó hormonok termelődése is változik alvás közben. Az egyik hormon a ghrelin, ami étvágynövelő, a másik a leptin, ami az evés utáni teltségérzetet okozza. Alváskor a ghrelin szintje természetesen csökken, mert kevesebb energiára van szüksége a szervezetnek, az alváshiány viszont megemeli a ghrelin szintjét, és a leptinét csökkenti. A szükségesnél kevesebb alvás miatt megnőtt éhségérzet, általában a kalóriadúsabb, egészségtelenebb ételek felé tereli az érintettet, ez pedig a túlsúly kialakulásához vezethet. A krónikus alváshiány pedig már jelentősen megnöveli a cukorbetegség előfutárának, az inzulinrezisztenciának a kialakulási esélyét.
Forrás: HaziPatika.com
