Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet.
A szívinfarktus tünetei
Amikor valaki a szívéhez kap és összeesik, nem kétséges, hogy azonnal mentőt kell hívni hozzá, és a kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Sok esetben viszont a tünetek lassabban, enyhébb fájdalommal jelentkeznek, és emiatt a bizonytalanság miatt, az érintett már túl későn kerül a mentőbe/kórházba. Ezért nézzük a szívinfarktusra utaló legjellemzőbb tüneteket.
- Mellkasi fájdalom, vagy még csak enyhe diszkomfort érzet a mellkasban: A fájdalom, vagy érzés a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, megesik, hogy enyhül, majd visszatér. Nyomásnak, vagy préselésnek is érezhető.
- Fájdalom a felsőtest más pontjain: Ez a fájdalom érintheti a karokat (nem kizárólag csak a bal kart!), a nyakat, az állkapcsot, illetve a gyomrot.
- Légszomj: Jelentkezhet a mellkasi fájdalommal, de anélkül is!
- További tünetek: Hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.
Mindkét nemnél a vezető tünet a mellkasi fájdalom, vagy diszkomfort, viszont a hölgyeknél gyakran jelentkezik szokatlan fáradtság, hidegrázás, hányás, izzadás, a lapockákba sugárzó fájdalom!
Mindenkinél jellemző, hogy fizikai aktivitás vagy lelki stressz hatására romlik az állapot, ami sokszor pihenéssel sem javul. Az esetek nagyjából 15 %-nál előfordul, hogy nincsenek jellemző tünetek! Ez időseknél, és cukorbetegeknél fordulhat elő.
Ha azonban bármilyen felsorolt tünetet észlelünk, azonnal mentőt kell hívni!
Az angina pectoris tünetei
Ha a szív által igényelt vérellátás, oxigénigény nagyobb, mint amit a szűkült koszorúerek a szívben szállítani képesek, elégtelenné válhat a szívizomzat vérellátása, és emiatt is kialakulhat mellkasi fájdalom. Általában a szokottnál nagyobb fizikai megterhelés (ez lehet akár lépcsőzés, sietés, cipekedés,…), vagy fokozott stresszhelyzet, ritkább esetekben kiadós étkezés, vagy hideg, szeles időjárás is okozhatja.
Fontos, hogy a mellkasi fájdalom angina pectoris esetén tipikusan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik (a szívinfarktusnál középen). A fájdalom, mint a szívinfarktusnál nyomó, szorító, prés jellegű, ami kisugározhat a bal vállba, karba. Az érintettek a torkukban, és az állkapcsukban is égő fájdalmat érezhetnek, illetve a hátba kisugárzó fájdalom is felléphet. A tünetek rohamokban jelentkeznek, testmozgásra vagy stresszre fokozódnak, különösen hölgyeknél jellemző a hányinger, hányás is.
Fontos, hogy az angina pectoris csak néhány percig tart (a szívinfarktusnál tovább)! A pihenés, megállás enyhíti, a nyelv alá tett nitroglycerin tartalmú tabletta, vagy spray permet rögtön megszünteti a tüneteket.
Ezt azért fontos kivizsgáltatni, mert jelentősen növeli a szívinfarktus, és a hirtelen halál kockázatát. Az angina pectoris gyógyszerekkel, és életmódbeli változtatásokkal (mint pl. a dohányzás elhagyása, rendszeres mozgás) egyre eredményesebben kezelhető.
A korai felismerés, megelőzés, életmentő lehet
A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés mind olyan tünetek, amelyek hátterében állhat szív- és érrendszeri betegség. Ezeket tapasztalva érdemes egy kardiológiai kivizsgálással utánajárni az okoknak, javasolt elvégeztetni egy nyugalmi- és terheléses EKG-t, egy szívultrahangos vizsgálatot, és egy nagylabor vizsgálatot.
A vészhelyzeteknél a legfontosabb a mielőbbi orvosi ellátás, ugyanakkor a (még) kevésbé súlyos tünetek kivizsgáltatását sem nem szabad elhanyagolni.