Tennivalók pánikroham esetén

A pánikroham hirtelen kezdődő, egyre erősödő hullámokban jelentkező intenzív félelem. Az érzés olyan elsöprő, hogy a személy eleinte nem is tudja, mi történik vele. A külső szemlélő számára is nagyon ijesztő, egyrészt azért, mert a tünetei könnyen összekeverhetőek más betegség tüneteivel, például a szívrohaméval, így nehéz eldönteni mi a teendő. A pánikbetegség előfordulása világszerte egyre gyakoribb, ezért nézzük, hogyan ismerhető fel, és mi a tennivaló roham esetén.

A pánikbetegségről

A pánikbetegség szorongásos pszichés zavar, ami egy csoportba tartozik a fóbiákkal, a kényszerbetegségekkel, a poszttraumatikus stressz szindrómával, és az általános (generalizált) szorongásos rohammal. A csoporttársaitól az választja el, hogy a pánikrohamnak nincs jól felfedezhető kiváltó oka. Nem élőlénytől (kígyó, pók,..), vagy szituációtól (magasság, tömeg, szűk helyiség,…), vagy tárgyaktól való félelem váltja ki. Régebben kiváltó oknak tartották a rossz idegállapotot, a stresszt, de pontosan jelenleg sem tudják mi okozza. Manapság az már egyetemesen elfogadott, hogy ez egy önálló, súlyos, de kezelhető betegség.

A pánikroham tünetei:

• szapora szívverés;
• görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom;
• kipirulás;
• izzadás;
• reszketés,
• hidegrázás;
• szédülés;
• hőhullámok;
• fejfájás;
• gyengeség;
• gombócérzés a torokban, nyelési nehézségek;
• elviselhetetlen rossz közérzet;
• menekülési késztetés;
• megőrüléstől, haláltól való félelem;
• légszomj (úgy érzi mindjárt megfullad);
• kontrollvesztés érzése, úgy érzi minden kicsúszik a kezéből.

Teendők pánikroham esetén

• A pánikroham hirtelen kezdődik, körülbelül 10 percen belül éri el a tetőfokát, és általában fél órán keresztül tart (ritka esetekben órákig, vagy tovább).
• A roham esetén az érintett tüneteit súlyosbíthatja ha közben beszéddel próbáljuk nyugtatgatni, ezért inkább ne szóljunk hozzá!
• Tegyünk a homlokához hideg vizes ruhát, vagy törölközőt, amit ha tőlünk nehezen fogad el, inkább adjuk oda neki, hogy ő tartsa magának.
• Fogjuk meg a kezét, vagy tegyük kezünket a vállára, érezze, hogy nincsen egyedül.
• Érzékeltessük vele, hogy vigyázunk, figyelünk rá, nem hagyjuk magára a roham alatt.
• Ha van lehetőség rá kínáljuk egy kis vízzel, de ha nem kéri, semmiképpen se erőltessük!
• Maradjunk vele a roham megszűnése után is, mert erőtlen, kiszolgáltatott állapotban lesz.

Tehát a legfontosabb biztosítani számára a nyugalmat, a csendet, a támogatást jelenlétünkkel. A tünetek megszűnése után a beteg fáradtnak, teljesen kimerültnek érzi magát. A pánikbetegség jelentősen rontja az életminőséget, és veszélyeztetheti a személy életkilátásait, ezért ha valaki észleli a fentebb említett tüneteket, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia. A pánikbetegség jól kezelhető gyógyszeres-, vagy pszichoterápiával, vagy ezek kombinációjával.