EgészségÜgyelet
Néhányan esküsznek a kávé energiaadó hatására, míg mások hiába isznak több csészényit a feketéből, mégsem érzik magukat kevésbé fáradtnak utána. Azontúl, hogy számít az elfogyasztott koffein mértéke és minősége, azon is múlik, hogy hat ránk a kávé, hogy a szervezetünk milyen mértékben és sebességgel képes lebontani a koffeint.
A kávén, teán kívül, az energiaitalok, csokoládék, üdítők és néhány vény nélkül kapható gyógyszer is tartalmaz koffeint. Ennek tükrében belátható, hogy számos olyan élelmiszert elfogyaszthatunk napközben, ami koffeint juttat a szervezetünkbe, anélkül is akár, hogy ennek tudatában lennénk. Ilyenkor többen az életminőségükben szembesülhetnek alvászavarral, szédüléssel, émelygéssel.
A SYNLAB szakértője, Szász Máté biológus elmondta, miért érdemes megvizsgálni, hogyan reagál a szervezetünk a koffeinre. A szakértő szerint ez segíthet a napi rutinunk tervezésében, de akár a hatékonyabb sportolásban is.
A géneken múlik ez is?
Egy átlagos, egészséges felnőtt vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt a felére csökken, és a teljes kiürüléséhez 10-12 óra szükséges. A koffein lebontásáért elsősorban egy máj által termelt enzim (CYP1A2) felelős, ami egy örökölt gén hatására munkálkodik. Ez alapján elmondható, hogy szervezetünk reakciója a koffeinre a génjeinkbe kódolt.
Gyorsan vagy lassan bontja le a szervezeted a koffeint?
Míg egyes emberek szervezete gyorsan lebontja a koffeint, addig mások a lassú koffeinlebontásúak csoportjába sorolhatóak. Napjainkban egy vérvétel és egy egyszerű genetikai teszt alapján megmondható, milyen koffeinlebontó képességgel születtünk. Az eredmény tükrében egy életre optimalizálhatjuk kávézási szokásainkat.
Szász Máté elmondása szerint a népesség 54%-a lassú koffeinlebontó. Ez a csoport több mellékhatással találkozik, rosszabbul alszik a koffeinbevitel hatására. Kutatások igazolják azt is, hogy a lassú koffeinbontók esetében a napi 2-3 csésze kávé 36%-kal, míg 4 vagy annál több csésze fogyasztása 64%-kal fokozza a szívinfarktus rizikóját, emellett a rendszeres koffein fogyasztás a fizikai teljesítményükre nincs hatással.
Egy még újabb kutatás szerint a lassú koffeinlebontó hölgyek fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés kockázata is, míg a gyors lebontók esetében napi 2-3 csésze kávé jótékonyhatású, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy fokoznák az infarktus kockázatát.
Dohányzás, alkohol és grapefruitlé kontra koffeinlebontás
A koffeinlebontó enzimek termelését olyan dolgok is befolyásolják, mint a dohányzás. A rendszeresen dohányzók szervezete kétszer olyan gyorsan bontja le a koffeint, mint a nem dohányzóké. Ugyanígy a rendszeres alkoholfogyasztás is hatással bír a koffein lebontására: 50 g alkohol hatására a koffein ürülési ideje akár 70%-al is megnyúlhat.
A gyümölcsök közül meglepő módon a grapefruit az, ami számtalan drog és gyógyszer ürülésére befolyást gyakorol. A grapefruitlé fogyasztását követően, a koffein ürülése mintegy 30%-al lassul le, vagyis ennyivel hosszabb ideig fejti ki hatását a szervezetben.
Mikor beszélhetünk toxikus dózisú koffeinről?
Bár van olyan, hogy néhány csésze kávé is elég ahhoz, hogy rosszul legyünk, erős szívdobogást, szédülést, émelygést tapasztaljunk, a toxikus dózis mértéke ennél sokkal magasabb: a koffein LD50 értéke 150-200mg/kg, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőtt 75-100 csésze kávé egyidejű bevitele mellett 50%-eséllyel szenved el végzetes egészségkárosodást. Napi 2-4 csésze kávé ugyan messze van ettől a mértéktelenségtől, mégis érdemes odafigyelni menny koffeint viszünk be a szervezetünkbe, illetve arra, hogy a testünk, hogy reagál a bevitt mennyiségre.
Forrás: Egészségtükör
