EgészségÜgyelet
Az állapotot amikor a szervezet víztartalma lecsökken nevezzük kiszáradásnak, dehidratációnak. A szomjúságérzetünk feladata lenne, hogy ezt az állapotot elkerüljük, de kiknek, és miért nem szabad megbízniuk benne? Milyen jelei, és mértékei vannak a kiszáradásnak?
A kiszáradás 3 formája:
- Izotóniás dehidráció: a szervezet víz- és elektrolithiánya azonos mértékű, azaz a szervezet elektrolitháztartása egyensúlyban van.
- Hipotóniás dehidráció: a test víztartalmához mérten nagyobb arányú az elektrolithiány, emiatt a vér nátrium tartalma lecsökken.
- Hipertóniás dehidráció: a víz hiánya nagyobb, mint az elektrolitok hiánya, emiatt a vérben a normálisnál nagyobb koncentrációjú nátrium-ion található.
Az izotóniás dehidráció okai: nem megfelelően működő vese (veseelégtelenség, rosszul beállított vízhajtó kezelés), hányás, hasmenés, hasnyálmirigy-gyulladás, hashártyagyulladás, nagy területű égési sérülés.
A hipotóniás dehidráció oka: amennyiben az egyéb okból bekövetkezett vízvesztést (pl erőteljes, tartós hasmenés) olyan folyadék fogyasztásával igyekszik az érintett pótolni, ami nem tartalmaz elegendő elektrolitot. Ilyen lehet a rossz minőségű ivóvíz, vagy az alacsony ásványianyag-tartalmú ásványvíz.
Hipertóniás dehidráció okai: leggyakrabb a nagy meleg okozza (kevés vízfogyasztás, plusz a fokozott verejtékezés kombinációja). A cukorbetegek anyagcseréjének komolyabb anomáliája szintén okozhatja.
Jellegzetes tünetei, diagnózisa, kezelése
A kiszáradás tünetei: szájszárazság, kínzó szomjúságérzet, ráncos bőr, fejfájás, szapora szívdobogásérzés, a vizelethiány, szédülés, ájulás. A szimptómák súlyosbodásával lecsökken a teljesítmény, gyengeség, kábultság, zavartság, tartós eszméletvesztés, és kóma is kialakulhat.
A diagnózisához, a három formájából az adott állapot beazonosításához mindenképpen laborvizsgálatra van szükség. Azokban az esetekben, amikor orvosi kezelés szükséges, a fizikális vizsgálat eredménye, illetve a vérvétel során nyert minta laboratóriumi elemzése után kapott értékek elemzése jelöli ki a terápiát.
Inni képtelen páciens esetén mindenképpen orvosi kezelés szükséges, infúzió segítségével korrigálhatóak az elektrolit eltérések, és állítható vissza a szervezet egyensúlya. Amennyiben a beteg itatható, és a folyadékbevitel során a tünetek szűnnek, pihenés, és folyamatos folyadékutánpótlás szükséges.
Vigyázat: a gyermekek és idősek szomjúságérzete megbízhatatlan!
A gyermekek testének víztartalma sokkal nagyobb arányú, mint a felnőtteké. Az újszülöttek testtömegének a 80%-a, a csecsemők testtömegének a 75%-a, a felnőttek testtömegének az 56-60%-a víz, az időseknél még kisebb.
Mivel a fiatal szervezet energiafelhasználása jóval magasabb, mint a felnőtteké, emiatt a hidratáltság kisebb arányú csökkenése is sokkal hamarabb, és nagyobb arányú zavarokhoz vezet, mint egy felnőtt esetében! Tehát az újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek testsúlykilogrammra vonatkoztatott napi folyadékszükséglete sokkal nagyobb, mint egy idősebb szervezetnél.
Az idősek esetében, mint írtuk eleve nem magas a test víztartalma, ezért esetükben a folyadékvesztés eleve egy kevésbé hidratált szervezetből történik, ezért a következmények is súlyosabbak lesznek. A kiszáradás pedig sajnos sokszorosára növeli a szívinfarktus, és agyvérzés kockázatát is!
A gyermekek, és idősek szomjúságérzése eleve később jelentkezik, és sokszor nem veszik időben észre. Amikor ők megszomjaznak, már nagy arányú vízveszteséggel kell számolni! Ezért nyári nagy melegben ezen veszélyeztetett csoportoknál kisebb adagokra elosztva ajánlott a folyadékfogyasztás, így lesz elkerülhető a kiszáradás, illetve a következményei.
Forrás: WEBBeteg
