„Eszméletlen, felfedezetlen potenciál szunnyad mindenkiben, hiszen csak az agyunk 10%-át használjuk!” Hiszi ezt az európaiak körülbelül fele, az amerikaiak majdnem kétharmada (még mindig).
A tévhit háttere
A tévhit mögött egy 1890-es években folytatott kutatás áll, amelyet Harvardi pszichológusok végeztek, és a témája a kiemelkedő intelligenciájú gyerekek mentális fejlődésének gyorsítása volt. Az egyik tudós, Dr. William James nyilatkozta, az egyik résztvevőről, James William Sidis-ről (aki minden idők legfiatalabb Harvardi diákja volt 11 évesen), hogy elsősorban nem is az intelligenciája lenyűgöző, hanem, hogy még mindig csak egy töredékét használja a képességeinek.
Ez a nyilatkozat-részlet kiforgatva,1936 egyik kultikussá vált bulvárpszichológiai bestsellerében, Dale Carnegie – Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket előszavában bukkant fel tényként, hogy az átlagember csak a mentális képességei 10%-át használja. 30 millió eladott könyv után a fél világ már tudományos tényként kezelte ezt a félremagyarázott állítást.
Ezt követően már számtalan erre épülő áltudományos könyv született a maradék 90%-ban rejlő potenciákról, hozzáférési módszerekről. Természetesen a filmvilágot is megihlette ez a téma, számos filmbe, és sorozatba is beleírták, így mélyült el egyre jobban a közgondolkodásban.
Pszichológusok szerint azért is lett olyan sikeres ez a téves elgondolás, mert jó hinni benne, jó azt gondolni, hogy sokkal többre vagyunk képesek, és kiaknázatlan lehetőségek tárháza van a fejünkben, csak valamiért nem férünk hozzá, még…
A tudományos háttér
Nemhogy nem csak a 10%-át használjuk, hanem az agyunk nagy része folyamatosan aktív.
Az összes neurológiai teszt, MRI, CT vizsgálatok világosan megmutatják, hogy minden részét használjuk az agyunknak. Nincs misztikus 90%, amit kihasználva tízszer olyan gyorsan, vagy komplexebben tudnánk gondolkodni, ez neurobiológiai szempontból értelmezhetetlen.
Annyi realitása van ennek a tévhitnek, hogy az agyunk, a központi idegrendszerünk neuronjait többfajta nem ingerlékeny sejt támogatja, a nevük neuroglia (glia). A neuroglia sejtek nagyrésze kisebb a neuronoknál, viszont 5-10-szer annyi van belőlük, az agy, és a gerincvelő teljes térfogatának csaknem a felét teszik ki.
A gliasejtek nem vezetnek elektromos impulzusokat, nem ezeket használjuk a gondolkodáshoz, ők az agysejtek működését szolgálják, támogatják. Semmiképpen sem lehet a gondolkodásra alkalmazni őket, egyrészt, mivel teljesen más a szerepkörük, másrészt a hivatalos szerepükben folyamatosan használva vannak.