EgészségÜgyelet
A tudósok úgy vélik, nem csupán az intelligenciahányadosunk és az érzelmi intelligencia-szintünk határozza meg, mennyire jók az értelmi képességeink. A terület specialistái évtizedekig munkálkodtak azon, hogy cáfolják az elképzelést, miszerint az intelligencia mérésének csak egyetlen módja létezik.
Az intelligencia mértékét sok esetben a bal agyfélteke tevékenysége, a logikus gondolkodás, a matematikai és nyelvi folyékonyság keresztmetszetében vizsgálták. Mindez az elmúlt években az EQ, vagyis érzelmi intelligencia szintjével is kiegészült. Sokak szerint az EQ sokszor fontosabb az IQ-nál. A kutatók között ugyanakkor olyanok is akadtak, akik szerint e két tényezőn túl is vannak meghatározó jegyei az értelmi képességeknek. Utóbbiak sem vitatják az EQ és az IQ jelentőségét, de úgy vélik, az intelligenciának számos más fajtája létezik.
Elég belegondolnunk abba, hogy egyeseknek a hangszeren való virtuóz játék természetes, míg mások a táncban tehetségesek. Esetleg a kollégánk jó motivációs készségekkel van megáldva, míg mi a kommunikáció terén vagyunk topon. Mi lehet ennek a magyarázata?
Mit takar pontosan „okosnak lenni”?
A mozgással összefüggő kinesztetikus jártasság, az interperszonális készségek, a zenei adottságok is azok közé az intelligencia fajták közé tartoznak, melyeket Howard Gardner, a Harvard Graduate School of Education kognitív és neveléstudományi kutatóprofesszora definiál népszerű elméletében.
Az említett szakember nevéhez kötődő többszörös intelligencia elméletben Gardner az intelligencia nyolc egymástól elkülöníthető típusát taglalja. Ez az elmélet alapjaiban változtatta meg a pedagógiai szemléletet, módszereit világszerte alkalmazzák. Hazánkban elsősorban az alternatív oktatásban ismerik, holott számos eleme beépíthető lenne a hagyományos oktatásba is.
„Howard Gardner a többszörös intelligencia elméletének kidolgozásával kitágította, mit jelent okosnak lenni” – állítja Thomas Hoerr, a St. Louis-i Missouri Egyetem tudósa és Gardner kollégája. „Ez egy nagyon pragmatikus elmélet: az intelligencia problémamegoldás, és nagyon sokféle probléma létezik. Amikor dalt írsz, az megold egy problémát. Amikor állatokkal foglalkozol vagy a kertben dolgozol, az megold egy problémát – még akkor is, ha nincs szükség kódolásra, mint a matematikában, vagy szótagokra, mint a nyelvtanban.”
Az intelligencia nyolc típusa Gardner elmélete alapján
1.Verbális (nyelvi) intelligencia
A nyelvi tehetség birtokában vannak az írók, költők, szerkesztők, ahogy azok is, akik könnyen sajátítanak el idegen nyelveket. Ez az egyik legegyetemesebb intelligencia, hiszen valamennyien megtanulunk beszélni, és többségünk írástudó szinten bánik a nyelvvel.
2. Matematikai (logikai) intelligencia
A különböző cselekvések és szimbólumok között húzódó logikai viszonyokat határozza meg a matematikai intelligencia, aminek alkalmazása révén következtetünk, elvonatkoztatunk, kategorizálunk, általánosítunk, érvelünk, átgondolunk és megmagyarázunk dolgokat, illetve követni tudjuk mások érvelését. A matematikusok, fizikusok, a szabványos IQ-tesztek bajnokai, a könyvelők, a tudósok emelkednek ki ezen a területen.
3. Zenei intelligencia
Azok, akik különös érzékkel bírnak a hangnemek, ritmusok, dallamok terén, a zeneszerzők, zenészek, táncosok, birtokában vannak ennek az intelligenciának. A zenekedvelők szintén ebbe a kategóriába tartoznak.
4. Térbeli intelligencia
A térbeliség, a perspektíva érzékelése, rajzbeli visszaadása, a sakk, a faragás stb., a térbeli intelligencia magas szintjét jelzik. Ennek a készségnek szerepe van a háromdimenziós térben való tájékozódásban, a vizuális és a térbeli ingerek pontos észlelésében. Színre, formára, vonalvezetésre, térbeliségre és a köztük lévő kapcsolatra való fogékonyság egyik fontos jellemzője – így az építészek, a képzőművészek, a sebészek, a sakkozók és a pilóták a legkiválóbb képviselői közé tartoznak.
5. Kinesztetikus (testi) intelligencia
A finommotoros képességek mellett a nagymozgásos készségek is ebbe a kategóriába tartoznak, ahogy az egyensúlyérzék, a mozgáskoordináció, erő, hajlékonyság, gyorsaság, a kézügyesség, valamint a tapintás kifinomultsága is. Általában a sportolók, táncosok, kézművesek és a színészek is büszkélkedhetnek kinesztetikus intelligenciával.
6. Interperszonális (társas) intelligencia
A munkamorál, az alkalmazkodás, a másokkal való bánás, a viselkedés, az empátia, mások érzéseinek, hangulatának, indítékainak és céljainak megértése ebbe az intelligenciakörbe tartoznak. Az interperszonális intelligencia révén motiválhatunk, de manipulálhatunk is. Például erős társas intelligenciát feltételez a pszichológusi, a papi, a politikusi, a tanári munkakör.
7. Intraperszonális (személyes) intelligencia
Ebbe a kategóriába az önismeretet és az annak mentén meghozott döntések képessége tartozik. Segítségével könnyebben teremthető meg a harmónia az életünkben. A művészek, a filozófusok, a teológusok, a pszichiáterek munkájuk során előszeretettel támaszkodnak a személyes intelligenciájukra.
8. Naturalista (természeti) intelligencia
Az intelligenciának ez a típusa azt a képességet takarja, mellyel megkülönböztetjük a természeti jelenségeket, a növény- és állatfajokat. A naturalista intelligenciát az állatterapeuták, a kertészek, a természetjárók és az állatvédők gyakorolják leginkább, illetve mindazok, akik rendszeres tapasztalattal bírnak az élőlényekkel.
Gardner úgy tartja, hogy az itt felsorolt intelligencia típusok az „ember szellemi szerszámkészletének legfontosabb eszközei”. A legtöbben, súlyos egészségügyi probléma hiányában, képesek vagyunk a különféle intelligenciáink fejlesztésére. Ahhoz, hogy tisztában légy az erősségeiddel, elég csak átgondolnod, mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, hogyan viszonyulsz másokhoz, milyen problémák megoldásában jársz élen.
Forrás: Woohoo
