EgészségÜgyelet
Itt a nyár, a napsütés előcsalogatta az első szeplőket. Van, aki szexepilnek tartja, és sokan szabadulnának a vöröses-barna pöttyöktől. A szeplő szerencsére nem kóros bőrreakció. Az elsősorban arcon, vállakon, nyakon, mellkason, karokon, háton jelentkező foltokat enyhe festékzavar okozza.
A kialakulásukért az MC1R nevű gén tehető felelőssé. Ez határozza meg, hogy a bőr milyen melanint termel, ha ez a gén aktív, akkor a bőr sötétebb, ha inaktív, a bőr világosabb, míg a szeplők vöröses árnyalatúak lesznek.
Míg a szeplők elhalványulnak, ha nincsenek közvetlen napfénynek kitéve, addig a szintén szeplőre emlékeztető öregségi foltok nem lesznek halványabbak a napsütés hiányában.
Szeplősnek lenni vagy nem lenni
Azok, akiket zavarnak a megjelenő szeplők, ma már számtaan megoldást bevethetnek a foltocskák elhalványítására. A nagyobb faktorszámú fényvédő krémekkel, orvosi valamint kozmetikai elhalványító kezelésekkel, sőt gyógynövényekkel, különböző zöldségek alkalmazásával (pl. kígyóuborka) is fevehetik a harcot a szeplősödéssel szemben.
Néhány tévhit a szeplősség kapcsán
- Szeplőtlen születés: A szeplő fokozatosan alakul ki a bőrön, senki sem születik szeplősen.
- A vörös haj egyenlő szeplő: Bár a halvány, sápadt bőr hajlamosabb a szeplősödésre, nem minden világos bőrű, vörös hajú embernél alakulnak ki az apró foltok. Utóbbi esetben pusztán arról van szó, hogy a már említett MC1R-gén az illetőnél inaktív.
- Szeplők vs. bőrrák: Szerencsére a tévhittel ellentétben a szeplők nem daganatokozó bőrelváltozások, leginkább csak arra figyelmeztetnek, hogy érdemes óvni a bőrt a napsugárzástól. A szeplők egyben a bőr fényérzékenységének fokmérői is, a fényérzékenység, napallergia viszont rákhoz vezethet, így erre nagyon oda kell figyelni az arra érzékenyeknek.
