EgészségÜgyelet
Egy Nobel-díjas norvég házaspár, May-Britt és Edvard Moser nevéhez köthető az a legújabb felfedezés, ami eddig ismeretlen sejtekre lett figyelmes a patkányok agyának tanulmányozása során. Az újonnan „talált” sejt révén az agy képes érzékelni a sebességet.
A kutatók kísérletében annál magasabb frekvencián továbbították a sejtek a jeleket, minél sebesebben mozogtak a rágcsálók. A Nature folyóiratban közé tett kísérletben 4 fokozatban, másodpercenként 7, 14, 21 és 28 centiméteres haladásra ösztönözték a futó patkányokat, majd az entorhinális agykéregben és hippokampuszban elektródák segítségével megmérték az idegsejtek aktivitását.
Az eredmény alapján elmondható, hogy a növekvő sebességgel a sejtek aktivitása is nőtt.
Az entorhinális agykéreg közvetlenül a hippokampusz mellett található, és jeleket küld neki. Ezek az agyi területek jelentős szerepet kapnak a tanulásban és a térbeli tájékozódásban. A norvég házaspár és munkatársaik felfedezése szerint sebességet mérő sejtek adják az entorhinális agykéregben lévő idegsejtek 15 és a hippokampuszban található idegsejtek 10 százalékát.
További vizsgálatokkal azt is kimutatták, hogy az említett sejtek érzékelését nem befolyásolta az sem hogy sötétben, vagy világosban futottak-e a patkányok. A kutatók feltételezik, hogy a „sebességsejtek” azokról az agyi területekről kapnak információkat, melyek a mozgásérzékelésért és – feldolgozásért felelősek.
Tavaly az agy helymeghatározó rendszerének felfedezéséért kapott a házaspár megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat. Sőt, 2005-ben ők fedezték fel az entorhinális (szagló) agykéregben a koordinátarendszerbe szerveződött hálózati sejteket, amelyek lehetővé teszik a helymeghatározást és az optimális útvonal megtervezését.
Forrás: Index.hu
