EgészségÜgyelet
Az influenza olyan fertőző betegség, amelyet vírus okoz. Cseppfertőzéssel (tüsszentés, köhögés), vagy közvetlen érintkezéssel (pl. váladékkal szennyezett kéz, tárgyak) terjed. Tüsszentés után a legapróbb cseppek akár 8 méter távolságra, a köhögés után pedig 6 méternyire is eljutnak, és akár 10 percig is a levegőben keringhetnek, ezért adják át könnyen egymásnak a kórt az egy helyiségen belül tartózkodók.
A kórokozók más emlősöket (sertés, ló, stb.), és madarakat (vadkacsa, baromfi, stb.) is képesek megfertőzni. Mindenki ismeri már a sertésinfluenzát, és a madárinfluenzát.
Az influenzavírus genetikai információja gyorsan, és sűrűn módosul, ezért kell évente változtatni az oltóanyagok összetételét, ám a teljes védettséget így sem lehet garantálni.
A megfertőződés után
A megfertőződés utáni 1-3 napban már jelentkeznek is a kezdeti tünetek: láz, hidegrázás, étvágytalanság, izomfájdalom, levertség, elesettség, később száraz köhögés, torokfájás.
Az első tünetek megjelenésétől számított 10 napon át lesz rendkívül fertőző a beteg. A korábban említett tüsszögésen, köhögésen kívül a sima levegővételnél is távoznak kis mennyiségben vírusok, amivel megfertőznek használati tárgyakat, tömegközlekedési eszközöket, ezért a sűrűn lakott helyeken szinte lehetetlen megállítani egy-egy ilyen járvány terjedését.
Kezelése, kockázata
Az esetek nagy részében magától meggyógyul a beteg, lázcsillapítás(38,5 fok fölött javasolt), ágynyugalom, bőséges folyadékpótlás, és esetleg nagy mennyiségű C-vitamin bevitele kell csak hozzá. Fontos, hogy a betegek maradjanak távol a közösségektől.
Ez a vírusfertőzés azért lehet veszélyes, mert kitárja a kaput a légutakat megbetegítő bakteriális kórokozók előtt, ezért nagyon fontos, hogy vegyük komolyan a betegséget. Az akár súlyos szövődményei elsősorban időseknek, állapotosoknak, gyermekeknek, és krónikus betegeknek kockázatosak, ők tartoznak a fokozottan veszélyeztetettek csoportjába.
Típusai
Az influenzavírusnak 3 fő típusa (influenzavírus A, influenzavírus B és influenzavírus C), és seregnyi altípusa van. Időnként világméretű járványt okoznak, mert évről-évre új mutációk alakulnak ki, ezért nem lehet előre felkészülni rájuk.
Influenzavírus A
A megbetegedések 90%-át okozza, és ez a kórokozó terjed más emlősök, és a madarak között is. Ehhez a típushoz kötődnek a legnagyobb járványok, és a legsúlyosabb szövődmények. A lefolyása lehet enyhe, szinte észrevehetetlen, vagy agresszív, gyors és csaknem biztosan halálos kimenetelű. A számtalan mutációja közül, a legrettegettebb, amely ellen még nincsen vakcina: a H1N1.
Bár így terjedt el igazából ennek egy mutációja a H1N1/09 pandemikus vírus (az Európai Bizottság az „új influenza vírus” nevet használja) okozta a 2009-es világméretű járványt, ezért kellett a nevében is megkülönböztetni a szezonális H1N1 vírus törzsektől és a spanyolnáthát okozó H1N1 törzstől. A 2009-es gyilkos mutációban sertésinfluenza, madárinfluenza és emberi influenza génjei keveredtek.
Influenzavírus B
Az influenzavírus B típusa az emberekben, és fókákban okoz kisebb járványokat. Kevésbé kártékony, és súlyos mint az A típus, mert az emberben lassabban fejlődik ki. Az igazsághoz tartozik, hogy hozzáfűződő haláleseteket is dokumentáltak már, az elhalálozások a fokozottan veszélyeztetettek csoportjából kerültek ki.
Influenzavírus C
A C típusú influenzavírus az előzőekhez képest igen ritka, lassabban fejlődik ki a B-nél, nem okoz erős tüneteket, és még ritkábban válhat súlyossá, mert hiányzik belőle egy gén, amely miatt szinte csak gyenge gyermekeket képes megfertőzni.
Miben tér el egy náthától az influenza, mitől veszélyesebb?
A náthát kétszáznál is többféle vírus okozhatja a felső légutakban, rövid lefolyású, általában néhány nap alatt meggyógyulunk. A fő panasz a tüsszögés, ritkán jár lázzal (esetleg hőemelkedéssel), nem jellemző tünet az izomfájdalom, és elvétve alakulhat ki szövődményként bakteriális fertőzés. Furcsa, de a meghűlésnek nincs pontos orvosi, tudományos definíciója.
Az influenza megterheli a szervezetet, mindig magas lázzal jár, akár fel is boríthatja a keringési rendszert, és szélesre tárt kapukon engedi be a baktériumokat a testünkbe. A nyálkahártyáink felszínén (az orrban, garatban, tüdőben) állandóan vannak betegségek okozására alkalmas baktériumok, ezek viszont a vírus segítsége nélkül nem tudnak bejutni a nyálkahártya sejtjeibe. Ám, ha az influenzavírus elárasztja például a tüdőt, bejuttathatja a sejtekbe tüdőgyulladást okozó baktériumokat is, ráadásul az elpusztított sejtekből jó táptalajt biztosít a gyors terjedésükhöz. Ezért veszélyesebb az influenza, emiatt kell komolyan venni, és fontos időt szánni a meggyógyulásra!
Szövődmények
Gyermekek esetében: gennyes középfülgyulladás, asztma, lázgörcs, hasfájás, szív- és vázizomgyulladás. Egy súlyos és ijesztő szövődmény lehet a 2 és 16 év közötti gyerekeket érintő Reye-szindróma, amely a betegség kezdete után néhány nap múlva jelentkező émelygéssel, hányingerrel jár, majd lecsökken a vércukorszint és neurológiai tünetek, görcsök és kóma is kialakulhat.
A Reye-szindróma agykárosodást, például szellemi visszamaradottságot, görcshajlamot, rendellenes izommozgásokat, vagy egyes idegek károsodását okozhatja.
Felnőttek esetében: bakteriális tüdőgyulladás, krónikus hörghurut, agyi keringészavar, szívinfarktus, toxikus sokk tünetegyüttes, agyhártya- és agyvelőgyulladás, veseelégtelenség, anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség,) és még néhány ritkább életveszélyes betegség is.
Krónikus betegeknél: az előzőkben felsorolt szövődményeken kívül, az alapbetegség állapotromlása jöhet létre.
Megelőzés
Az évenkénti védőoltás a fokozottan veszélyeztetettek csoport tagjainak ajánlott (kisgyermekek, idősek, krónikus betegek, várandósok), akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata. A tünetek megjelenése után már szedhetőek antivirális szerek, amik enyhítik a panaszokat, lerövidítik a betegséget.
Ha mellkasi fájdalom, csúnya köhögés, stb. lépnek fel, az már szövődmény gyanú, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Forrás: Házipatika, Webbeteg,
