EgészségÜgyelet
Placebo hatásnak nevezzük az olyan orvosi beavatkozást, amikor valódi hatóanyag nem kerül a szervezetbe, mindössze elhitetik a pácienssel, hogy igen. Történhet ez tabletta, injekció, bármilyen más álgyógyszer formájában, a lényeg, hogy valódi kezelés nem történik. De akkor mégis miért hasznos?
Placebót kizárólag kutatási fázisok alatt használnak, aminek segítségével könnyebb megérteni, hogy az új típusú gyógykészítmény milyen hatást gyakorol a szervezetre. A vizsgálatok során az alanyokat két csoportja osztják, az egyik fél csupán placebót kap, a másik csoport viszont a kísérleti anyagot. A szereplők nem tudják, melyiket adják nekik, kizárólag a kutatók vannak ezzel tisztában, majd a végén összehasonlítják, mit tapasztaltak a két csoporton, így könnyebben meg tudják határozni a gyógyszer sikerességét és mellékhatásait.
Elképesztő azonban, hogy van olyan emberi szervezet, ami a placebóra is reagál, akár állapotjavulással vagy mellékhatásszerű tünetekkel. Olyan eset is előfordul, hogy a jótékony hatást akkor is tapasztalja a páciens, ha tudja, hogy placebót kap.
A placebo hatást vizsgáló kutatók a tudat és a test közötti kapcsolatra fókuszálnak, mivel a beteg elvárásai irányítják a fizikai tapasztalatokat.
Elméleti felvetés, miszerint a páciens számítása szerint a bevett gyógyszer miatt állapota javul, így a szervezet saját kémiája váltja ki ideiglenesen ezt a hatást. A szakemberek szerint minél erősebb a vágy a várt hatás iránt, annál nagyobb az esélye, hogy az jelentkezik, ugyanígy igaz ez a mellékhatásokra is. Ha a beteg fél a kellemetlen tünetektől, akkor előfordulhat, hogy a placebo mellett is megtapasztalja azokat.
Bizonyítottan segítséget nyújthat, mint módszer a placebo hatás az olyan betegségek esetében mint a depresszió. Pszichoterápiás kezelések során előfordulhat, hogy először valódi antidepresszáns helyett csak placebot kap a páciens.
Érdekesség azonban, hogy kulturális beállítottságunk is szerepet játszik abban, mennyire hat esetünkben a placebo, hogy pontosan milyen gyógyszer típustól várunk megoldást. Ha a pirulák működésében kevésbé hiszünk, mint az injekciók hatásában, akkor a pozitív hatások is csak az injekciós kezelések esetében figyelhetők meg.
Másik érdekesség pedig az, hogy akkor is érvényesülhet a befolyásolás, ha nem gyógyításról, hanem fertőzésről van szó. Ha valakinek placebo adagolásnál azt mondják, egy vírust kap, akkor elkezdheti produkálni a betegség tüneteit, holott a szervezete nem fertőzött.
Természetesen a placebo hatás csak bizonyos határok mentén lehet alkalmazható terápiára. Tanulmányok igazolják, hogy alkalmas az olyan problémák kezelésére, mint a depresszió, a fájdalom, az alvászavar, menopauza. Szintén meglepő megfigyelés az is, miszerint állatok esetében is működik.
Minél többet tud az orvostudomány a placebo hatásról, annál könnyebbé és gazdaságosabbá válik a gyógyszeripar munkája és hatékonyabbak lehetnek az új szerek fejlesztésében.
