EgészségÜgyelet
Rohanó, stresszes életmódunkban nehéz felismerni, hogy a fáradtság mikortól számít betegesnek. A krónikus fáradtságot régebben a hipochondria egyik jelenségének tartották, napjainkra azonban tisztázódott, és tudományosan alátámasztott, hogy a hónapokig tartó túlzott kimerültség és letargia hátterében komoly egészségügyi elváltozások is állhatnak.
A betegséget az 1980-as évek óta jegyzik és gyakran „yuppie fluenak” („jól kereső nagyvárosi fiatal influenza”) nevezik, mivel nagyobb arányban főleg fiatal, ambiciózus, törtető hölgyeknél jelentkezik és influenzához hasonló tünetekkel kínozza áldozatát.
Az orvostudomány egyelőre nem tud pontos magyarázatot adni kialakulására, hisz semmilyen bakteriális- vagy vírusos fertőzésre nem vezethetők vissza a tünetek (kivéve, amikor a fáradtság egy komolyabb megbetegedés egyik velejárója). Az elméletek között található olyan, amely szerint genetikai okokban kell keresni a magyarázatot, mások szerint tartós lelki problémák miatt alakul ki az extrém fáradtság.
A panaszok egyébként megegyeznek egy vírusfertőzés során átélt kellemetlenségekkel, a fő különbség azonban, hogy míg a fertőzés egy-két hét alatt enyhül és el is múlik, addig a krónikus fáradtság szindróma hosszú hónapokig is megkeserítheti a beteg életét.
A több hónapot vagy akár egy évet is meghaladó fokozott kimerültség hátterében a nem megfelelő étrendtől kezdve a pajzsmirigy problémákig gyakorlatilag bármi állhat és az alvás sem segít.
Kutatók nemrég felfedezték…
Hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők agyában háromféle elváltozás is tapasztalható, ha nem valamilyen komolyabb szervi elváltozás, megbetegedés áll a háttérben.
- Először is kevesebb a fehérállomány (a különböző agyi régiókat összekötő idegrostok) az agyukban, mint az egészséges embereknek.
- A másik meglepő elváltozást a homloklebenyt és halántéklebenyt összekötő ívelt rostkötegben figyelték meg, amely mértéke összefüggésben áll a szindróma súlyosságával.
- A harmadik eltérés pedig ugyanennek a rostkötegnek környékén figyelhető meg, ahol két ponton a szürkeállomány sűrűbb, mint az egészséges embereknél.
A kóros fáradtsághoz idővel ízületi fájdalmak, duzzadt nyirokcsomók is társulhatnak azon kívül, hogy a hosszan tartó kimerültség miatt a páciens mind fizikailag, mind mentálisan egyre rosszabb teljesítményt nyújt.
Ez a felfedezés nagy előrelépést jelenthet a probléma megoldásának kidolgozásában. A kezelések legtöbbször csak időszakos enyhülést nyújtanak, a betegek nagyobb részénél a probléma időről-időre visszatér. A mindennapi életet nagyban befolyásoló szindróma táptalajt nyújthat komolyabb betegségek kialakulásának a kialvatlanság, és az ebből fakadó lehangoltság, motiválatlanság miatt.
Extrém esetben veszélybe sodorhatja a beteg munkahelyét, magánéletét, amely a későbbiekben depresszióvá súlyosbodhat. Az orvosok egyelőre megelőző tanácsokat tudnak adni, amelyek alapja az egészséges életmód, a megfelelő fizikai aktivitás, azaz sportos életvitel, egészséges étrend, elegendő alvás és a lehetőségekhez mérten a stressz kerülése.
