EgészségÜgyelet
A modern orvostudomány korában is van esély rá, hogy kialakuljon egy pusztító világjárvány. Az emberiség történelmének 4 legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegsége: az AIDS, az influenza, a himlő, és a pestis. Nem sokkal lemaradva követi őket a kolera és az ebola. Vizsgáljuk meg sorban őket a legfélelmetesebbel a végén.
Az ebola
A következő járványokhoz képest a legenyhébbnek mondható, de mégis az egyik legfrissebb és legaktuálisabb betegség. Először Szudánban és Zairében (nevét is innen kapta, a zairei Ebola-folyóról) tűnt fel 1976-ban, és azóta több mint 30 járványhullám tört ki. Legutóbb 2013 decemberében, és eddig ebben haltak meg a legtöbben.
A WHO adatai szerint eddig több mint 28 ezren fertőződtek meg, és 11314 ember halt bele (November 15.-ei adat).
A jelenlegi állás szerint gyógyszerekkel nem lehet gyógyítani az ebolát, a fertőzést megelőző oltás fejlesztésében vannak ígéretes eredmények. A két leghatékonyabb vakcinát, a ChAd3-ZEBOV-ot, és a VSV-ZEBOV-ot talán már idén engedélyezni fogják a WHO szerint. Legfrissebb hír, hogy a szeptemberben ebola-mentesnek nyilvánított Libériában, újabb megbetegedést regisztráltak, egy 10 éves fiú fertőződött meg.
A kolera
Az indiai szubkontinensről származik, és már Krisztus előtt 400-ból is találtak feljegyzéseket a pusztításáról, ám a 19. században terjedt el igazán. A kolerabaktérium, azaz a Vibrio cholerae akut hasmenést, és kiszáradást okozó betegség. A Gangesz deltájából tört ki és terjedt el az egész világon 6 hullámban, melyekben milliók lelték a halálukat. A 7. járványhullám 1961-ben kezdődött és tart azóta is, viszont sok országban már csak korlátozottan fordul elő.
Hazánkban 1831-32-ben 250 ezer halálesetet, félmillió megbetegedést okozott a járvány, és az úgynevezett kolerafelkeléshez vezetett. Az utolsó nagy járványkitörés Magyarországon 1872-ben kezdődött,és 2 évig tartott. Csak 1892-re sikerült eredményesen felvenni ellene a harcot, köszönhetően a közterületek takarításának, a szűrt víz ivásának, és a betegek elkülönített kórházakban történő elhelyezésének.
A 2015 júliusi WHO jelentés szerint, még most is évente 1,4-4,3 millióan betegednek meg benne, és 28 000-142 000 haláleset történik kolerás megbetegedés miatt.
Az AIDS
1983-ban azonosították az AIDS kórokozóját a HIV-et(emberi immunhiány-előidéző vírus), amely a szervezetbe jutva szaporodni kezd és genetikai állományba. A megfertőződött személy egy életen át nem szabadul a vírustól. Amikor a szervezet védekező képessége már nem tud szembeszállni az egészséges embereknek meg sem kottyanó fertőzésekkel, akkor alakul ki az AIDS. A fertőzés kiindulási helye a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenlegi fővárosa, Kinshasa volt, az 1920-as években. A forrása egy vadász lehetett aki megfertőződött egy csimpánz vérével. A főemlősökben megtalálható formája a SIV, az emberi szervezetbe kerülve mutálódott és így született meg a HIV.
Egyetlen ember 75 millió fertőzést okozó világjárvány forrása lett.
Azóta több mint 36 millióan haltak meg benne, és jelenleg körülbelül 35 millió HIV-fertőzött él a világon, ebből kicsit több mint 3 millió gyermek. A HIV mára már nem jelent egyet a gyors halállal, 2010 óta érhetőek el azok a gyógyszerek amelyek biztonságosan, személyre szabott terápián belül szedve hosszú évtizedekkel megnövelik a beteg élettartamát.
A Spanyolnátha
1918 előtt bukkant fel, és körülbelöl 500 millió embert betegített meg az egész világon, nem kímélte az Északi-sarkvidéket, és a csendes-óceáni szigeteket sem.
Két éves tombolása alatt egyes becslések szerint 80 milló ember lelte benne halálát, ezzel az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa.
A már meglévő H1 emberi vírusba épült bele egy madárinfluenza-vírus(N1) genetikai anyaga, és ezt követően többször mutálódott. Nevét onnan kapta, hogy az első hírek a megbetegedésekről először Spanyolországból érkeztek, ám a járvány megjelenésének helye, és ideje ismeretlen, ami annak tudható be, hogy éppen az I. Világháború zajlott. Az első civil áldozatokról 1918 júniusában érkeztek a hírek Németországból, ahol Blitzkatarrh vagy a Flandern-Fieber nevet adták neki. Világszerte különböző nevekkel illették, az amerikaiaknak three-day fever vagy purple death volt, az angoloknak flandrische Grippe, a franciáknak la grippe, és spanyolok is a gripe nevet adták neki. Ellentétben a általános influenzajárványokkal, ahol a halálos áldozatok a fiatal gyermekek és az idősek közül kerülnek ki, ez a fiatal felnőttek között aratott.
A Fekete himlő
Az első feljegyzések nagy himlőjárványról Marcus Aurelius és Lucius Verus római császárok társuralkodása idejéből, 165 és 180 közöttről valók. Az egyik sajátossága, ami a veszélyességét is mutatja, hogy a fertőzöttek között rendkívül magas volt a halálozási arány (akár 40-80%-os), és a túlélői maradandó károsodást szenvedtek, azaz megvakultak, mint például Kölcsey Ferenc.
Csak a XX. században közel 300 millió embert ölt meg a világon, még az 1967-es járvány is közel 10 millió embert fertőzött meg.
Szerencsére a himlő az egyik a 2 fertőző betegség közül amit sikerült világszerte felszámolni 1980-ra(a másik a keleti marhavész, 2011). A WHO a természetben kiirtottnak nyilvánította, ám laborokban őriznek még mintákat belőle több helyen a világon, mert potenciális biofegyvernek tekintik. A sikeres gyógyítás az Edward Jenner módszernek köszönhető, aki felfedezte, hogy a tehénhimlő (hasonló vírus az állatokban) általi mesterséges fertőzés (vakcinázás) olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony a Fekete himlővel szemben is. A fenyegetés azért nem szűnt meg teljesen, mert friss kutatások szerint Szibériában a fagyott talaj is rejthet még variola-vírusokat, ennek veszélyességéről eltérő vélemények vannak a tudósok között.
A pestis (fekete halál, dögvész)
Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, amikor globális éghajlatváltozás következtében pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Afrikából északra vándoroltak. Történészek feljegyzéseiből tudható, hogy emiatt például Konstantinápoly 500 000 lakosából csak 100 000 maradt életben, és a járványhullám össz áldozatainak száma elérhette az 50 milliót. Ez bubópestis járvány volt, amit a patkánybolha csípése okoz.
Másik formája a tüdőpestis, mely cseppfertőzéssel, tehát emberről emberre terjed, a harmadik a szeptémiás pestis mely a baktériumok vérbe jutásával kezdődik például seben keresztül, de akár a két előző típus szövődménye képpen is kialakulhat. A pestis fő terjesztői a patkányok voltak, de több mint 200 állatfaj érintett, közöttük a kutyák és a macskák is. A 14. században tör ki újra kisebb-nagyobb hullámokban, melyek egészen a 17. századig kitartanak, és annyira pusztító, hogy közben az európai lakosságot lefelezi. Kereskedői hajók patkányai (és bolhái) terjesztették, ezek a szárazföldre érve megfertőzték az állatokat és az embereket is.
Hazánkban az 1300-as évektől fordultak elő a pestis járványok, a leghatalmasabb 1708-ban kezdődött a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, és az 1738-as megszűnéséig 410 ezer embert ölt meg.
A dögvészt még mindig nem sikerült teljesen legyőzni, időnként fel-felbukkan igaz már nem követel annyi áldozatot, és időben sikerül megfékezni. A WHO adatai szerint a legutóbbi pestisjárvány 2014-ben Madagaszkáron tört ki, ahol 119 ember fertőződött meg, és ebből 40-en haltak bele.
Forrás: WHO, Origo
