Nekünk embereknek az egyik legfontosabb, hogy az eszünket, illetve a személyiségünket hibátlanul megőrizzük, ezért annyira ijesztő az olyan mentális betegség esélye, mint amilyen az Alzheimer-kór. Egy friss kanadai tanulmány szerint ennek a súlyos betegségnek a korai jelei a szokásostól eltérő viselkedésbeli, és személyiségbeli változások.
A legfrissebb adatok alapján 7 másodpercenként (!) azonosítanak egy-egy új esetet, és már több mint 35 millió áldozata van az Alzheimer-kór, és a demencia egyéb formáinak.
Az előrejelzések szerint 2030-ra duplázódik, 2050-re minimum megháromszorozódik a demenciában szenvedők száma. A jelenleg elfogadott általános orvosi vélemény szerint az enyhe kognitív zavarok(MCI), azaz a memória problémák, a tanulási, és a koncentrálási nehézségek már előre jelzik, hogy valaki Alzheimeres lesz-e, ám a kanadai tudósok friss kutatása szerint már a megszokottól eltérő viselkedés is figyelmeztető jel.
Egy újfajta diagnosztikus kérdőívet hoztak létre a kutatók a tanulmányukhoz, az enyhe viselkedési zavarok feltérképezéséhez használatos tünetbecslő skálák alapján. Korábbi kutatás már megállapította, hogy az enyhe kognitív zavarral küzdő betegek, továbbá olyanok, akik memóriazavarokat figyeltek meg magukon, azaz érintette életüket a szubjektív kognitív hanyatlás, neuropszichológiai tüneteket is produkáltak.
A betegeken a következő hatásokat tapasztalták: 77,8 %-nál negatív hangulatváltozást, a 64,4 %-uk esetében impulzuskontroll zavart (nem képesek ellenállni késztetéseiknek, ösztöneiknek, melyek ártalmasak önmaguknak vagy másoknak), és 51,7 %-uk vált apatikussá (érzéketlenné, érzelmileg közönyössé).
27,8 % esetében romlott a közösségi viselkedés, és a 8,7 % esetében jelent meg valamiféle pszichózis (olyan pszichiátriai betegség, amikor a páciens elveszti kapcsolatát a valósággal, érzékcsalódásai, és téveszméi vannak).
Ezért arra jutottak a tudósok, hogy az enyhe viselkedési zavar már gyakori, és klinikailag releváns szindróma a Alzheimer-kór és az egyéb demenciák esetében, mert a neuropszichológiai tünetek komoly terhet rónak a gondozókra is.
A szakemberek a legjobban elterjedt 12 kérdéscsoportból álló neuro-pszichiátriai mérőskála további kutatását, és fejlesztését javasolják azért, hogy minél előbb ki tudják szűrni a demenciát. Hatékony módszer még nem áll rendelkezésre az Alzheimer-kór gyógyítására, de nagyon biztató kutatások már vannak.
Forrás: Medicalnewstoday, Házipatika