EgészségÜgyelet
Természetes módon is lelassulhat a szívverésünk például pihenés közben, vagy az életkor előrehaladtával, illetve az edzett sportolóké is eleve lassabb. Ha azonban a tavaszihoz fáradtsághoz hasonló, ólmos fáradtságot, kimerültséget, nem igazán indokolja semmi, érdemes ellenőrizni, nem szívritmuszavar (bradycardia) áll-e a háttérben.
Egy egészséges felnőtt embernek átlagosan 70-75-öt ver a szíve percenként, az egészséges tartomány 60-100 között van. Edzetteknél, pihenés, alvás közben 50 is még normálisnak számít, viszont más esetekben ha 50, vagy az alá megy, és már egyéb tünetek is jelentkeznek, akkor nem árt résen lenni!
Milyen tünetekre érdemes felfigyelni?
- kimerültség, ólmos fáradtság érzés,
- fizikai aktivitás közben jelentkező légzési nehézség,
- légszomj,
- zavartság, szédülés.
- Gyorsan segítséget kell hívni, ha a lelassult szívverés mellé olyan panaszok kapcsolódnak, mint a mellkasi fájdalom, izzadás, hidegrázás, karokba, vállakba, állkapocsba sugárzó fájdalom.
Hogyan mérjük meg?
A helytálló eredményekhez a legideálisabb az nyugodt állapotban, ülő helyzetben történő mérés.
Mérőeszköz nélkül: A legegyszerűbb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni. Felfordított tenyérrel mérjünk kétujjnyi távolságot a csukló vonalától, ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk a szívverésünk pulzálását. Egy óra, vagy stopper segítségével számoljuk a szívveréseket egy percig, vagy 30 másodpercig csak akkor a kapott értéket szorozzuk meg kettővel.
Mérőeszközzel: megfelelően elhelyezve, naponta azonos időpontokban kell mérni, és erről érdemes naplót is vezetni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha nem természetes oka van az alacsony szívverés számnak, akkor mindenképpen ajánlott a kivizsgáltatni, mert a lassú szívverésnél a szervezet nem jut elég friss vérhez.
Mik okozhatják a lassú szívverést?
A testi edzettségen túl befolyásolják, olyan tényezők, mint például az érzelmek, a stressz, a testösszetétel, a hőmérséklet, a koffein, az alkohol és a nikotin.
A betegségek közül az alacsony pulzusszámot leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés okozza, továbbá a panaszokkal járó lassú szívverés mögött gyakran a szívritmust szabályzó sejtek betegségei állnak, amiket okozhat érelmeszesedés, öröklött hajlam, korábbi infarktus, vagy akár mérgezés is.
Az egyszerű okok közé sorolhatóak a gyógyszerek mellékhatásai, például a béta-blokkoló okozhat ilyen tünetet. Ez esetben a dózist csökkentve, vagy más gyógyszerre cserélve megszűnhetnek a panaszok is.
Milyen vizsgálatok szükségesek, és hogyan kezelik?
A nyugalmi- és terheléses EKG, a Holter-monitorozás, a szívultrahang gyors, pontos diagnózist hoz. A diagnózis alapján a kezelése történhet életmóddal, gyógyszerrel, vagy a kettő kombinációjával beállítható az optimális szívverésszám, vagy komolyabb esetekben pacemakerrel lesz szabályozható a szívritmus.
A lassú szívverésen túl, ezekben az esetekben is orvoshoz kell fordulni:
- a szívverésed állandóan magas
- hirtelen jelentkező, és szűnő,120/perc feletti pulzussal járó rosszulléteid vannak
- gyakori melléütést érzel, ami tartósan fennáll
- több mint 1 napja szívverésed teljesen szabálytalan
Forrás: KardioKözpont
