Ideggyógyászati kórok

Szerteágazó, hullámokban megjelenő, egyénenként változó és különböző intenzitású tüneteket mutató kór a világszerte mintegy 2,8 millió embert érintő sclerosis multiplex (SM), amelyben hazánkban körülbelül tízezren szenvednek, s mintegy háromnegyedük részesül ellátásban.

A kialvatlanság az egész szervezetünkre, ezáltal pedig az életminőségünk egészére kihat. Kezeletlenül hagyása csak fokozza a problémákat, betegségekhez, depresszióhoz is vezethet. Egy holland kutatás az inszomnia 5 típusáról számol be.

A gondolkodás és a memória romlását, a fokozatos elbutulást jelenti a demencia szakkifejezés. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa olyan korai jelekre hívja fel a figyelmet, amiket már ajánlott kivizsgáltatni, és utána el kell kezdeni a gyógyszeres kezelést.

A legismertebb idegrendszert érintő fertőző betegség az agyhártyagyulladás (meningitis). A fertőződés többnyire úgy jön létre, hogy a baktériumok a légutakban megtelepednek, ott gyulladást okoznak, a gyulladt nyálkahártyán keresztül először a véráramba, majd az agyvízbe kerülnek, ahol a betegséghez vezető összetett folyamatokat indítanak be.

Az idősödéssel egyre nő a stroke előfordulásának kockázata, de sajnos bármilyen életkorban megtörténhet. Egyértelmű rizikót annak jelent, akiknek a családjában már történt agyvérzés, továbbá a magas vérnyomás, és a migrén is jelentősen növeli az agyvérzés esélyét.

A pánikroham hirtelen kezdődő, egyre erősödő hullámokban jelentkező intenzív félelem. Az érzés olyan elsöprő, hogy a személy eleinte nem is tudja, mi történik vele. A külső szemlélő számára is nagyon ijesztő, egyrészt azért, mert a tünetei könnyen összekeverhetőek más betegség tüneteivel, például a szívrohaméval, így nehéz eldönteni mi a teendő. A pánikbetegség előfordulása világszerte egyre gyakoribb, ezért nézzük, hogyan ismerhető fel, és mi a tennivaló roham esetén.

A szokásos újévi fogadalmak között van olyan, amivel a demencia kialakulásának esélyeit is csökkenthetjük, elég, ha csak a több testedzésre vagy az alkoholfogyasztás kerülésére gondolunk. Negyven éves kor felett sajnos nem árt beterveznünk a mindennapjainkba olyan szokásokat, amikkel csökkenthető a kór kialakulásának kockázata. Bizonyos tényezőkön nem tudunk változtatni, ilyen az életkor és a demenciára kárhoztató genetikai hajlam, ugyanakkor van néhány lépés, amit megtehetünk a rizikó csökkentése érdekében. Tippjeink segítenek csökkenteni a demencia kialakulásának esélyét.

A stressz életünk szerves része, amely egyrészt segítheti fejlődésünket, tanulási folyamatainkat, ugyanakkor állandó jelenléte komoly problémákhoz, betegségekhez vezethet.

Az Alzheimer-kór komplex betegség sok megválaszolatlan kérdéssel. Az eddigi kutatások alapján a biztos rizikófaktorai közé tartoznak a listán található tényezők, és ezek kombinációi.

Hajlamosak vagyunk az egyszerű fejfájást is migrénként aposztrofálni, holott a két fájdalom között van különbség. Ha felismered a tüneteket, könnyebben kezelheted a problémát, és hamarabb jöhet az enyhülés is.

Gyakran használjuk a kifejezést valakire, akit valamilyen okból furcsa viselkedésűnek tartunk, hogy „tic-es” vagy „van valamilyen tic-je”. Ez a kifejezés azonban egy valódi betegséget takar, amely következtében az érintett akaratlan, irányíthatatlan mozgásokat (motoros tic), hangadásokat (vokális tic) végez. Gilles de Tourette, francia neorulógus volt az első orvos, aki a XIX. században …

Az Alzheimer-kór esetében, mivel a betegen túl a hozzátartozóikat is hosszú távon érinti, elengedhetetlen, hogy a kórral összefüggő ismeretek keretében ne térjünk ki az ápolással, gondozással, a betegekkel való bánásmóddal összefüggő kérdésekre. Sorozatunk záró cikkében, a témából adódóan, elsősorban az ápoló családtagokhoz szólunk.

Vajon hol tartanak, és milyen irányokba folynak az Alzheimer-kórral összefüggő kutatások? Milyen kezelésekkel lehetséges ma a betegség különböző fázisaiban a betegek testi-lelki terhein enyhíteni? A kórral foglalkozó sorozatunk harmadik részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Az Alzheimer-kórról szóló cikksorozatunk első részében a betegség kialakulásának okaival és tüneteivel foglalkoztunk. Sorozatunk második részében arra igyekszünk választ adni, hogy a kór megjelenésének okait még ma is kutatva, vajon van-e mód a megelőzésére.

Az időskor küszöbén állókban aggodalmat ébreszt a szinte már mindennapos feledékenység, ijesztők számukra az el-el kalandozó, és eredeti medrükbe nehezen visszataláló gondolatok. Félve, hangosan ki nem mondva kérdezik maguktól, ugye ez még nem az Alzheimer?

Egy nemrég közétett tanulmány alapján csökkent az időskorú demensek száma. Erre a jelenségre kerestek magyarázatot.

Egy brit, és német tudósok részvételével történő kutatásban, mind az antitest alapú kezelés, mind a fehérje alapú oltás enyhítette az Alzheimer-kór tüneteit, egyelőre állatkísérletekben.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a Florey Neurológiai és Mentális Egészségügyi Intézmény kutatói olyan aminosavakból álló gélt fejlesztettek ki, ami egy egyszeri beavatkozással az agyba juttatva segít helyreállítani annak a károsodásait.