Címke: szívbetegségek

A táplálkozás a szívünk egészségének megőrzése szempontjából is roppant fontos. Vannak olyan élelmiszerek amelyek szívünknek különösen előnyös, kedves tulajdonságokkal bírnak. Lássuk!

Számos olyan szív-érrendszeri állapot létezik, ami csak terhelés során okoz tüneteket, ilyen például a szívkoszorúér betegség (amikor a koszorúerek elmeszesednek) okozta mellkasi fájdalom, és a nehézlégzés. Ezekben az esetekben hiába végeznek nyugalmi EKG-t, vagy szívultrahangot, nem diagnosztizálható a probléma, viszont például egy kerékpár tekerése okozta fizikai terhelés közben vizsgálva a szívet, kiválóan megállapítható a kórkép.

A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség, és a balkamra-hipertrófia kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet tudósai szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán hozzák nyilvánosságra az eredményeiket.

Bevallottan sokan félünk egy, a szívünket érő hirtelen „támadástól”. Nem felesleges az aggodalom, hiszen hazánkban 20.000 feletti az évenkénti infarktusok száma. Ám ha időben felfigyelünk a testünk motorjának meghibásodását jelző tünetekre, megelőzhető a nagyobb baj.

A csendes szívinfarktus az, amikor az esemény tünetek nélkül, vagyis az érintett számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Adódik a kérdés: ha egyszer már lezajlott, és nem okozott problémát, miért kell vele foglalkozni? Mert kezelés nélkül a későbbiekben nagyon megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta tájékoztat a fontosabb tudnivalókról.

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet.

Sokféle okból zsibbadhat, fájhat a karunk. Általában a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet, ám előidézhetik ezt olyan szívproblémák is, mint a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, a szívmegnagyobbodás. Mik okozhatják, mikor kell kardiológushoz fordulni vele?

A vérben szinte mindennek nyoma van, éppen ezért egy laboreredmény képes jelezni a kezdődő szívbetegséget, különösen a cikkünkben bemutatott 4 érték kapcsán érdemes odafigyelni. Akár már a súlyosabb, nehezebben kezelhető szimptómák megjelenése előtt képes jelezni a véred a kezdődő szívbetegség kockázatait. Hazánkban a leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, és világszinten is vezetik a halálozási okokat. Minél korábbi kiszűrésük életmentő lehet. Rendszeres szűrővizsgálatok révén akár a szívelégtelenség és a szívinfarktus is megelőzhető.

Sokan ijednek meg, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra a mellkasi fájdalomtól, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni?

A szorongás, az idegesség, a stressz olyan hormonális változást indít be a szervezetben, ami szűkíti az ereket, gyorsítja a szívverést, ez pedig a vérnyomás megemelkedéséhez vezet. A magas vérnyomás olyan tüneteket is okozhat, mint az orrvérzés, a rossz közérzet, a látás- és beszédzavar, fejfájás, DE tünetmentesen is előfordulhat akár a 200-as felső érték is! A tartós, és gyakori stresszhelyzet magas vérnyomás-betegséghez vezethet, ami hosszú távon súlyos szív- és érrendszeri problémákat okoz.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben, ezért fontos ismerni a rizikófaktorait, tüneteit, kiszűrését, kezelési lehetőségeit. Nehogy valaki tévesen érezze magát biztonságban, összegyűjtöttük a leggyakoribb tévedéseket az említett kór kapcsán.

A szív nem más, mint a vérkeringésünk központjában található izmos aortapumpa, ami percenként 60-80-szor húzódik össze, így tartva fenn a vérkeringésünket. Folyamatos munkája biztosítja testünk valamennyi pontjának a vérellátását. Amennyire tényszerűek ezek a sorok, annyi romantikus kép tartozik a szívhez, ami a szerelmes álmodozásokkal ellentétben valójában értünk dobog. Összegyűjtöttünk számodra …

Nem minden kardiológiai problémának, eseménynek van markáns tünete, és ezen tünetek jó része nem is feltétlenül a szív környékére koncentrálódik, ahogyan azt sokan gondolják. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segít eligazodni benne, hogy milyen tünetekre kell figyelni, milyeneket kell kivizsgáltatni, melyeknél kell már mentőt kell hívni.

Jellemzően vírusfertőzések szövődményeként fordul elő, de alapvetően ritka betegség a szívizomgyulladás. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kialakulásának okozóira, a koronavírussal, és az oltásokkal való lehetséges kapcsolatára, a tüneteire, és a diagnosztizálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

Lezárult az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítását támogató pályázata, amelynek eszközbeszerzését a Pfizer Kft. is támogatta adományával. A nyertes háziorvosi praxisok között összesen 130 db egycsatornás mobil EKG készülék (WIWE) került kiosztásra, ezzel is segítve az eddig diagnosztizálatlan szívritmuszavarok időben történő felismerését. 

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

A tudósok azt találták, hogy akik képesek 4 lépcsősort, vagy 60 lépcsőfokot 1 perc alatt megtenni, azoknak nem kell aggódniuk a szívük egészségéért. Akiknek másfél perc, vagy több idő szükséges ennyi lépcsőzéshez, azoknak ajánlott egy kardiológiai kivizsgálás.

Angliában egy 163 szívbeteg részvételével folytatott kutatás kimutatta, hogy a bőrt érő napsütés hatására képződő, vagy pirulában beszedett D-vitamin jóvoltából a szív működése javul, nagyobb erővel képes a szervezetbe pumpálni a vért. Ezek alapján segítheti a szívizomgyengeség gyógyulását is a napfény-vitamin. A Leeds Oktatókórház kutatócsoportja az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának konferenciáján mutatta …

Kardiológiai kivizsgálás szívultrahanggal, EKG-val, belgyógyászati, kardiológiai vizsgálattal.