Szív- és érrendszeri megbetegedések

Hogyan enyhítheted visszérpanaszaidat nyáron? A nagy melegben nem csak a pórusok tágulnak ki, de a visszerek is. Cikkünkkel igyekszünk azoknak segíteni, akik számára a nyár kész gyötrelem a visszerek miatt. Tippjeinkkel enyhítheted a panaszaidat. 1. Nem csak neked kell támasz A nehéz láb érzése szorosan összefügg a hő leadása során …

A szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség, és a balkamra-hipertrófia kialakulásának kockázatát az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet tudósai szerint, akik az Európai Kardiológiai Társaság ez évi kongresszusán hozzák nyilvánosságra az eredményeiket.

Az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlelhet, időnként egy-egy nagyobb bedobbanással, vagy kimaradással. Repkedő érzésként is szokták jellemezni. Nézzük mik okozhatják.

Bevallottan sokan félünk egy, a szívünket érő hirtelen „támadástól”. Nem felesleges az aggodalom, hiszen hazánkban 20.000 feletti az évenkénti infarktusok száma. Ám ha időben felfigyelünk a testünk motorjának meghibásodását jelző tünetekre, megelőzhető a nagyobb baj.

A stroke ma hazánkban a halálozások harmadik leggyakoribb oka, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Érdemes tisztában lenni a rizikófaktorokkal, amelyek esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Az éreredetű, avagy vaszkuláris demenciáról akkor beszélünk, amikor a szellemi leépülés tüneteit az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, érszűkület) bekövetkező zavara okozza.

A magas vérnyomást azért is nevezik „néma gyilkosnak”, mivel többnyire nem jár látványos, vagy ijesztő tünetekkel. Pont ezért veszélyes: sokan nem veszik komolyan az állapotot, mert nem érzik rosszul magukat, ezért ha esetleg tudnak is róla nem szednek gyógyszert, nem változtatnak az életmódjukon. A magas vérnyomás kezeletlenül, szépen lassan, évek, évtizedek alatt súlyos szövődményekhez vezethet.

A csendes szívinfarktus az, amikor az esemény tünetek nélkül, vagyis az érintett számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Adódik a kérdés: ha egyszer már lezajlott, és nem okozott problémát, miért kell vele foglalkozni? Mert kezelés nélkül a későbbiekben nagyon megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta tájékoztat a fontosabb tudnivalókról.

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet.

Sokféle okból zsibbadhat, fájhat a karunk. Általában a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet, ám előidézhetik ezt olyan szívproblémák is, mint a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, a szívmegnagyobbodás. Mik okozhatják, mikor kell kardiológushoz fordulni vele?

Az alattomosan támadó stroke nem kíméli sem az időseket, sem a fiatalabbakat, egyaránt veszélyben van minden korosztály. Szakemberek szerint a szélütés ma már hazánkban is népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, gyakran kritikus kimenetellel, ezért rendkívül fontos a gyors cselekvés.

Fájt már szinte ok nélkül a vádlid? Görcsölt a combod? Éreztél fekvő helyzetben szorító fájdalmat a lábadban? Ha nem, akkor sem lehetsz biztos abban, hogy kellően rugalmasak-e az ereid ahhoz, hogy maradéktalanul elláthassák feladatukat.

A vérben szinte mindennek nyoma van, éppen ezért egy laboreredmény képes jelezni a kezdődő szívbetegséget, különösen a cikkünkben bemutatott 4 érték kapcsán érdemes odafigyelni. Akár már a súlyosabb, nehezebben kezelhető szimptómák megjelenése előtt képes jelezni a véred a kezdődő szívbetegség kockázatait. Hazánkban a leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, és világszinten is vezetik a halálozási okokat. Minél korábbi kiszűrésük életmentő lehet. Rendszeres szűrővizsgálatok révén akár a szívelégtelenség és a szívinfarktus is megelőzhető.

Az alacsony vérnyomás nem feltétlenül utal szervi problémára, de ennek kivizsgálását mindenképpen orvosra kell bízni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az esetek többségében alkati adottságról van szó, de a vizsgálatok azért szükségesek, mert többek közt szívelégtelenség, pajzsmirigy alulműködés és gyógyszer mellékhatás is okozhat alacsony vérnyomást.

Sokan ijednek meg, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra a mellkasi fájdalomtól, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni?

Az érszűkület egyre nagyobb eséllyel alakulhat ki a kor előrehaladtával, és sajnos akár súlyos következményei is lehetnek kezeletlenül. Az érszűkület veszélyeiről, stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, angiológus beszélt.

A krónikus álmatlanság, más néven inszomnia a rendelkezésre álló adatok szerint hazánk lakosságának több mint 9 százalékát érinti. Ez az információ nem csak azért elkeserítő, mert sokakat érint, de egészségügyi következményei is súlyosak mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály esetében.

Az igazság a D-vitaminról Nem kérdés, hogy amiről mostanában sokat hallani, miszerint az alacsony D-vitamin szint betegségek kiváltója lehet, igaz. Több vizsgálat van ma is folyamatban, melyek bizonyítják, hogy a közepes, illetve a nagy dózisú D-vitamin csökkentheti a szívbetegségek, a rák, valamint a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. A lényeg, hogy …

Nem minden kardiológiai problémának, eseménynek van markáns tünete, és ezen tünetek jó része nem is feltétlenül a szív környékére koncentrálódik, ahogyan azt sokan gondolják. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segít eligazodni benne, hogy milyen tünetekre kell figyelni, milyeneket kell kivizsgáltatni, melyeknél kell már mentőt kell hívni.

Jellemzően vírusfertőzések szövődményeként fordul elő, de alapvetően ritka betegség a szívizomgyulladás. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kialakulásának okozóira, a koronavírussal, és az oltásokkal való lehetséges kapcsolatára, a tüneteire, és a diagnosztizálásának jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

A gyanús jelek: hirtelen látás- vagy beszédzavar, nyelési zavarok, részleges bénulások. Az alattomosan támadó stroke nem kíméli sem az időseket, sem a fiatalabbakat, egyaránt veszélyben van minden korosztály. Szakemberek szerint a szélütés ma már hazánkban is népbetegségnek számít, évente 40-50 ezer eset történik, gyakran kritikus kimenetellel, ezért rendkívül fontos a gyors …

Lezárult az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítását támogató pályázata, amelynek eszközbeszerzését a Pfizer Kft. is támogatta adományával. A nyertes háziorvosi praxisok között összesen 130 db egycsatornás mobil EKG készülék (WIWE) került kiosztásra, ezzel is segítve az eddig diagnosztizálatlan szívritmuszavarok időben történő felismerését. 

A trombózis megelőzésének egyik hatékony módja lehet a kompressziós terápia, ami történhet rugalmas fásli használatával, vagy speciális harisnyával. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája informál arról, mikor elég ez a megelőzési mód magában, és mikor kell más módszerhez is folyamodni.

A hideg, az erős szél nagyobb terhet jelent a szervezetnek, mert alkalmazkodásra kényszeríti, hogy megfelelő hőmérsékleten tartsa magát. Ez a keringési rendszert, és a szívet is jobban megdolgoztatja. Az időjáráshoz adaptálódás pedig nehezebben megy az idősebbeknek és azoknak, akik szív-érrendszeri problémákkal küzdenek, mert az erek a ilyenkor beszűkülnek, a szív pedig arra fókuszál, hogy a fő szervekbe, és az agyba tudja pumpálni a vért.

A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

A keringési problémák egyik sajnálatosan elterjedt fajtája a lábak vénás megbetegedése. Honnan lehet tudni, hogy a visszértágulat okozza-e a panaszokat , vagy inkább mélyvénás trombózis?

A tudósok azt találták, hogy akik képesek 4 lépcsősort, vagy 60 lépcsőfokot 1 perc alatt megtenni, azoknak nem kell aggódniuk a szívük egészségéért. Akiknek másfél perc, vagy több idő szükséges ennyi lépcsőzéshez, azoknak ajánlott egy kardiológiai kivizsgálás.

A koronavírus fertőzésen átesettek 10%-a küzd a elhúzódó panaszokkal, köztük olyanok is akik tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel estek át rajta. A a koronavírus főleg a tüdőt fenyegeti, ám a metabolikus, a kardiovaszkuláris, a mozgásszervi és a neurológiai komplikációkkal is számolni kell. Mutatjuk, melyek azok a hosszú-COVID tünetek, amikre fokozottan figyelni kell.

A szívizomgyulladás (myocarditis) kialakulását több minden okozhatja, úgymint vírusok, baktériumok, és toxinok is. Hatására, a szív nem megfelelő működése miatt, maradandó szívkárosodás, szívinfarktus, vagy stroke is kialakulhat.